78453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám fogaskerekeknek a gördülő elv alapján való folytonos és egyidejű elővágására és készrevágására
cykloisok részeit írják le, amely cykloisok helyzete az említett síkban a (Zl) és (Z2) cykloisok megfelelő részeihez viszonyítva függ az (Rl) és (R2) sugaraknak az (R) sugárhoz való viszonyától és az előmetszőfogák és alakítófogak élei közötti kerületi távolságtól. Ezen viszonyok kellő választásával elérjük azt, hogy amint ez az 1. és 2. ábrából látható a (Z3) és (Z4) cikloisoknak az (A, B, C, D) síkban levő részei a foghézag centrális hossztengelyétől számítva a (Zl, Z2) cikloisok megfelelő részein belül fekszenek, mely részek, amint már említettük, az elkészített fogoldalak és az (A, B, C, D) osztosík közötti metszésvonalakat alkotják. A vágószerszámnak és a kerékmunkadarabnak fogaskerék kiképzése céljából való, említett, viszonylagos legördiilésekor ennélfogva az előmetszőfogák az alakítófogak előtt hatnak a kerékmunkadarabra, mivel nagyobb távolságban fekszenek a metszőszerszám középpontjától, mint az alakítófogak és ilyként a foghézagok részleg kialakíltatnak, mielőtt az alakítófogak munkájukat megkezdenék. Ennek folytán ez utóbbi fognak kizárólag metszőélei kerülnek érintkezésbe a munkadarabbal, inig a fogak szemközt fekvő szélei szabadon mennek keresztül. Ezt a 3—66. ábrák mutatják, amelyek, mint már említettük, egy homlokkeréknek a találmány szerinti metszőszerszámmai való megmunkálását tüntetik föl. Ezen összes ábrákban a metszőszerszám (W)vel, a metszőfogak (Fv, Fx), illetve (Sv, Sx) és kilengés! sugaraik (R2, Rl), illetve (R) jelzéssel vannak ellátva. (H) a munkadarab. A (W) metszőszerszám, úgy mint az 1. és 2. ábrában négy pár alakítófoggal és két pár előmetszőfoggal van ellátva. A fogak élei a hosszmetszetet föltüntető ábrákban árnyékolva vannak. A metszőszerszám (x) tengelye körül a (p) nyíl irányában egyenletesen forog és a kerékmunkadarab ugyancsak egyenletles sebességgel forog (y) tengelye körül a (P) nyíl irányában. Ezenkívül még föltételezzük, hogy a kerékmunkadarab a metszőszerszám irányában gördülő mozgást végez. Ugy kell képzelnünk, hogy a föntemlíteti ábracsoportok első és utolsó ábrája között a metszőszerszám mozgása tekintetében oly idő folyt le, amely a szerszám egy negyedfordulatához szükséges, ami megfelel a kerékmunkadarab egy fogoszlással való elfordulásának. A föltüntetett példánál kilencfogú kereket kívánunk előállítani, hogy a már említett és alább még részletesebben kifejtett okokból a kerék fogszámának és az előmetszőfogák számának ne legyen közös osztója. Megemlítendő továbbá, hogy a metszőszerszám alaprajzát föltüntető ábrákban a metszőszerszám oly helyzetben van föltüntetve, amely megfelel a hosszmetszetet föltüntető megelőző ábrában rajzolt helyzetnek úgy, hogy kétkét ábra a. melszőszeszám és munkadarab viszonylagos helyzetét tekintve, egymással megegyezik. A 3—10. ábrában a (W) metszőszerszám és a (H) munkadarab viszonylagos helyzete azon pillanatban van föltüntetve, amidőn a foghézag kialakítása kezdődik, vagyis azon helyzet, amelyben a munkadarab a szerszámhoz képest való közeledő görbülésében az (Fv) fl í iometszőfog élét érinti (3. és 4. ábra), amely előmetszőfog a szerszám középontjától a legnagyobb, az osztósíkban (R2) távolságban fekszik. Az (Fv) előmetszőfog emellett a munkadarab köpenyföliíletébe ív alakú bevágást végez. A (W) szerszám folytatólagos forgása és a (H) munkadarabnak ezzel egyidejű forgása folytán most az (Sv) alakítófog kerül a munkadarabbal szembe. Ezt az 5. és 6_ ábra mutatja. Amint ezen ábrából látható az (Sv) alakítófog még aránylag nagy távolságban fekszik a munkadarabtól. Ugyanez áll az (Sx) alakítófogra nézve is (7. és 8. ábra), amint ez került a munkadarab elé. Az (Fx) előmetszőfog sem kerülhet a munkadarabbal érintkezésbe, ha ezzel szembe jut (9. és 10. ábra), mert (Rl) kilengési sugara az (Sv, Sx) alakitófogíik sugarához hasonlóan kisebb, mint az (R2) sugár), amihez hozzájárul még azon körülmény is, hogy a munkadarabnak a szerszám felé végzett gördülőmozgása azon idő alatt, amely szükséges, hogy a munkadarab az osztásnak megfelelő szöggel a 3. ábrabeli helyzetből a 9. ábrabeli helyzetbe forduljon, — igen csekély. A munkadarabnak a szerszám felé való mozgásában oly- sebességet kell adnunk, hogy az (Fv) előmetszőfogák, amelyek a fogak homorú oldalát munkálják meg, az összes, a szóban forgó esetben tehát mind a kilenc foghézagot megmunkálták, mielőtt a domború fogoldalak megmunkálására szolgáló (Fx) előmetszőfogák érintkezésbe kerülnének a munkadarabbal. Mivel a fölvett példánál két előmetszőfog van alkalmazva, a munkadarabnak két fordulatot kell végeznie a fönti cél elérésére, amidőn is az első fordulat alatt az (1, 3, 5, 7) és (9) foghézag kialakítása kezdődik, míg a második fordulat alatt az (Fv) fogak a (2, 4, 6, 8) és ismét az első foghézagot munkálják meg. Ugyanis mig a 9. ábrában látható módon az (Fx) előmelszőíogaknak nem vágó részei közelebb fekszenek a munkadarabhoz, mint az árnyékolt metszőélek, fontos, hogy az (Fv) előmetszőfogák, amelyeknek metszőélei közelebb fekszenek a kerékmunkadarabhoz, mint a nem vágó élek (3. ábra) az (Fx) előmetszől'agak nem vágó részei számára az ulat megnyissák. Ha a munkadarab elegendő mértékben gördült a metszőszerszám fölé, az (Fx) előmetszőfogák is működésbe jönnek, amidőn is a munkadarab első fordulata közben a (2, 4, 6, 8) és (1) foghézagokat, a második fordulat közben pedig a (3, 5, 7) és (9) és ismét a (2) foghézagot munkálják meg. Világos tehát, hogy az (Fc) és (Fx) előmetszőfogák váltakozva hatolnak az egymás után következő foghézagokba úgy, hogy egyrészről az említett fogak egymás számára
