78453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám fogaskerekeknek a gördülő elv alapján való folytonos és egyidejű elővágására és készrevágására

nyitják meg az ulat és másrészről az összes fogoldalakat megmunkálják. Ha ehelyett a kerék például nyolc foggal volna készítendő és mindennek dacára négy előmetszől'ogat alkalmaznánk, úgy az (Fv) előmelszőíagak mindenkor ugyanazon foghézagokat, a szóban forgó esetben az (1, 3, 5) és (7) foghézagot munkálnák meg, míg az (Fx) előrnetszőfogak mindenkor a (2, 4, C) és (8) foghézagban dolgoznának, minek következtében a keréknek minden második foga mindkét' oldalán munkálatlan maradna. Ebből ered annak a szükségessége, hogy a fogaskerék fogszámát és az előínetszőfagak számát úgy válasszuk meg, hogy a két számnak ne legyen közös osztója. Hogy a rajzban föltünetetett példánál ugyanazon előmetszőfogak ugyanazon foghézag ugyanazon helyén kerüljenek a munkadarabbal érintkezésbe, a munkadarabnak négy fordulatot, vagy ennek többszösét kell végeznie, ami megfelel a metszőszerszám kilenc fordulatának, vagy ennek többszörösének. A 11—18. ábrákban az előállítás oly fázisa van föltüntetve, amely alatt az előrnetszőfogak mindkét neme működik a munkadarabra. A 11. és 17. ábrában az (Sv) és (Sx) alakítófogak még nem működnek a munkadarabra. Amint ezen utóbbi ábrákból kitűnik, az (Fv) és (Fx) előrnetszőfogak csupán metszőéleikkel érintik a munkadarabot, míg ellenkező oldalukkal szabadon haladnak át a foghézagon, ami a metszőfogaknak fönt leírt váltakozó hatásán alapul. A 19—20. ábrák a fogaskerék metszésének azon fázisát muttaják, amelyben a munkadarab anynyira gördüli a (W) metszőszerszám fölé, hogy már az alakítófogak is megkezdték munkájukat. Amint a 21. és 23. ábrákból látható, a fog homorú oldalának kialakítására szolgáló (Sv) alakítóíog még nem érintkezik a munkadarabbal, amidőn az (Sx) alakítófog már megkezdette a vágást. Ez az osztósíkban ugyanazon (R) sugárral leng ki, mint az (Sv) alakítófog metszőéle, ellenben az osztósik fölött fekvő minden pontban nagyobb sugárral leng ki, mini az (Sv) alakítófog metszőélének megfelelő része. Az ábrákból egyébként kitűnik, hogy az összes metszőfogaknak nem vágó élei mozgás közben nem érintik a munkadarabot. Az (Fv) előmetszőfog a 19. ábrában úgy mint a megeleőző ábraesoporthoz tartozó 11. ábrában az (1) munkadarabbal érintkezik. A 11. és 19. ábrabeli állások között ugyanazon (Fv) előmetszőfogra vonatkoztatva oly idő folyt le, amely alatt a munkadarab négy fordulatot, vagy ennek többszörösét végezte. A 27—34. ábrák szerint a fogaskerék vágása már annyira haladt, hogy az (Sv) és (Sx) alakítófogak dolgoznak a munkadarabon és a 35—42. ábrákban ugyanezen fázisnak későbbi szaka van föltüntetve. A 43—50. ábrák azon fázist mutatják, amelyben az előmetszés már majdnem teljesen befejeztetett és az 51—58. ábra szerint az (Fv, Fx) előrnetszőfogak már nefn érintik a munkadarabot, míg az (Sv, Sx) alakítófogak a fogprofil végleges kialakítását folytatják. Az 59—60. ábrák szerint a munkadarab már egészen a (\V) metszőszerszám fölé gördült és a munka be van fejezve. Megjegyzendő, hogy a fog metszése elméletileg helyes alapon, vagyis a legördiilési elven történik úgy, hogy a fogprofil a homlokkerekeknél szokásos evolvens alakot nyeri. A fogaskeréknek a 3—00. ábra szerint való előállításánál az 1. ábrában íöltiintetett szerkezetű és mozgási irányú szerszámol használjuk. Ha oly fogaskereket akarunk készíteni, amelynek az előbbi fogaskerékkel kell kapcsolódnia, úgy a 2. ábrában föllüntetett szerkezetű és mozgásirányú szerszámot kell alkalmazni. A 07. ábra kúpkerekek vágására szolgáló alkotókereket és vágószerszámot mutat. A vágószerszám az 1. ábrabelitől csak abban tér el, hogy az alakítófogak számát (22)-ef, az előrnetszőfogak számát pedig (ll)-el növeltük. A szerszám (c) legördülőre az alkotókerékkel koncentrikus (K) körön gördül a (p) nyíl irányában úgy, hogy a metszőfogak élei által az osztósíkban leírt görbék a (Zl, Z2, Z3), illetve (Z4) nyújtott epicikloisok részeit képezik, amely részeknek ugyanazon viszonyos helyzetük van, mint az 1. ábrabeli cikloid részknek, még pedig olyként, hogy az (Fv, Fx) előrnetszőfogak élei által leírt (Z3, Zl) epiciklois-részek az illető osztófölületben egy foghézag centrális hossztengelyétől számítva az (Sv, Sx) alakítófogak élei által leírt megfelelő (Zl, Z2) epiciklois-részeken belül fekszenek. Ezt itt, úgy mint az 1. ábrabeli példánál, az által érjük el, hogy egyrészről az (R, Rl) és (R2) kilengési sugarak viszonyát és másrészről «z előrnetszőfogak és az alakítófogak viszonyos távolságát a kerület irányában kellőleg választjuk meg. A 68. ábra a 07. ábrából csupán abban tér cl, hogy a vágószerszám metszőiránya meg van fordítva úgy, hogy a 67. ábra szerinti alkotókerék .kiegészítő alkotókerekére teszünk szert. A kúpkerekek folytonos és egyidejű elővágását a homlokkerekek leírt előállításához hasonlóan, vagyis úgy végezzük, hogy a -vágószerszámbt és a munkadarabot egyenletes forgásba hozzuk és a munkadarabot a képzelt alkotókeréken vágószerszám felé legördítjük. Világos, hogy a munkadarab ezen esetben is először a vágószerszám középpontjától legtávolabb fekvő (Fv, Fx) előmetszőfogakkal és azután az (Sx, Sv) alakitófogakkal jut érintkezésbe, amelynek nem vágó részei ilyként előre nyernek áthaladásukhoz utat. Az előrnetszőfogak profilját célszerűen az alakítófogak profiljához hasonlóan választjuk úgy,