78338. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító égési erőgépek számára

csapon! ágyazott (3) fojtószelep van el­rendezve. A gázosítónak vízszintes ré­szében van elrendezve az előzőkben is­mertetett tápszájcső, mely a jelen eset­ben különlegesen van kiképezve. A táp­szájcső testének kúpos (6) részében ugyanis a félköralakú (12) mélyedés van kiesztergályozva, mely a kúpfészekben kie'sztergályozott és ugyancsak félkör­alakú mélyedéssel a (14) csatornává egé­szül ki. Ezen csatornától célszerűen rézsútos radikális (15) furatok a (10) át­eresztő fúrathozi vezetnek, mely a (16) csatorna révén a küllevegővel közleke­dik, ahol 'is a beszívott égési anyagnak mennyiségét a kalibrált (17) szájcső sza­bályozza. A gázosítónak külső oldalán a (18) segéd-szájcső van elrendezve, mely az> (5) csavar és a (6) kúp segélyével épp­úgy van megerősítve, mint a fő-szájcső; ezen segéd-szájcső testebe és a gázosító . falába esztergályozott mélyedések révén a gyűrűalakú (19) csatorna van kiké­pezve, mely a kalibrált (20) nyílás révén a küllevegővel áll érintkezésben. A szelep éppúgy van kiképezve, mint a fő-szájcső­nek szelepe; a szelep a (21) zárókúppal a maratott hároméllel ellátott (22) akasz­tókkal és a hosszú (23) vezető orsóval van fölszerelve. A (23) orsón van elren­dezve a kettős tányér alakjában kiképe­zett (26) vezérlő, melynek fölső fölülete a (27) csatornával, alsó fölülete a (28) csatornával, a két tányér közötti tér pedig a (29) csatornával közlekedik. A (24) csatorna a vezérlőnek fölső fölületét a fojtószelep záróállásának közelében a szívóesővel köti össze. A (28) csatorna a vezérlőnek alsó fölületét ugyancsak a szívócsővel, a (29) csatorna pedig a két tányér közötti tért a küllevegővel köti össze. A (27) csatorna, (27l ) nyílásával egé­szen a fojtószelepnek födési zónájában fekhetik, de lehet az fölfelé akként kibő­vítve, amint ez az 1. ábrában szakadozott vonalakkal föl is van tüntetve, hogy a fojtószelep a csatornát csak részben födi el. A (26) vezérlő tányérainak átmérője kisebb, mint a (34) hengernek belső át­mérője, úgy hogy a tányérok szabadon mozoghatnak és a levegő széleik mellett eláramolhatik. Az égési anyag egy közös vezetékből vezettetik a két szájcsőhöz a (30) és (31) csatornákon át, melyek a (32) és (33) kalibráló szájcsövek útján a szájcsövek szívó tereivel köttetnek össze. A gázosító működése a következő: Ha a fojtószelep üres járatra áll (1. ábra), akkor a fojtószelep fölött alnyomás uralkodik, mely a (27) csatornán át szí­vást fejtvén ki, a (26) vezérlő kettős tá­nyérainak fölületére behat. Mivel a fojtó­szelep alatt, valamint a vezérlőnek alsó fölületén nem uralkodik alnyomás, az atmoszférikus levegő a (29) csatornán át meglehetős sebességgel áramlik be, mely a fölső tányérnak szélein elvonulva a (27) csatorna felé áramlik, amikor is a (26) vezérlőt fölfelé ragadja. A (21) tápszelep ekkor kinyílik, amikor is ezen szelepen égési anyag, a (19) csatornán át keverési levegő és a (29) csatornán át ugyancsak keverési levegő szívatik be. A fő-szájcső az üres járat közben zárva marad. Ha a motort most teherrel akarjuk já­ratni, akkor a fojtószelepet nyitjuk úgy. hogy a szívócsőnek alsó részében is ál­nyomás áll be. Mivel ekkor a (28) csator­nán át is atmoszférikus levegő szívatik ki a (29) csatornán keresztül és a (28) csa­torna harántmetszete nagyobb a (29) csa­tornáénál, az ezen két csatornán átjáró szívási áram hevesebb, mint a (29) és a (27) csatornán átjáró szívási áram. A ve­zérlő tehát lefelé löketik, amikor is a záró mozgás egyúttal a szelep súlya által támogattatik. A fő-szájcsőben föllépő alnyomás a (24) vezérlőnek tányérát megemeli és levegőtl bocsát be mely ezen tányér mellett be­áramlik. Ezen szívóáram a szelepet állan­dóan megemelten! tartja úgy, hogy az égési anyag a (9) szelepen át beszívatik és a (11) háromélnek működési körén belül a (16) és (15) csatornákon beszívott

Next

/
Thumbnails
Contents