78338. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító égési erőgépek számára
— 430 — levegővel keverve a szájcsőnek keverési főterébe jut. Ha a fojtószelepet ismét zárjuk, akkor a szájcső keverési terében az alnyomás megszűnik és a (9) tápszelep súlyának hatása alatt lefelé mozog, amikor is a (24) a vezérlőnek tányéra ismét (25) fészkére esik vissza. A (24) vezérlő tányérának neta kell szorosan a (25) fészkéhez feküdnie; egy keskeny köz azért van megengedve, mert a szelep nyitását nem annyira a nyomáskülönbség, mint a szívó légáramnak áramlási enegiája idézi elő. A fojtószelepnek zárásánál az alnyomás a segéd-szájcsőben, a (28) csatornában és a (26) vezérlőnek tányéra alatt is megszűnik úgy, hogy a (29) és (27) csatornákon átjáró szívó áram túlsúlyban van és áramlási energiájával a (21) szelepet fölrántja. Az új gázosítónál tehát a fő- és segédszájcsőnek nyitása és zárása teljesein önműködően megy végbe, főleg a szívócsőbe a fojtószelep állasa által létesített alnyomás révén. Mivel a segéd-szájcső önműködően kapcsolódik ki, mihelyt a főszájcső működésbe jön és fordítva, a főszájcső is önműködően kapcsolódik ki, mihelyt a segéd-szájcső nyittatik, mindkét szájcső független az égési anyag magassági színétől és ez az oka annak, hogy nem kell úszót alkalmazni. A 2. ábrában, íölüntetett foganatosítási alaknál a függélyes gázosítónak függélyes szívócsöve van. Hogy a szelep itt is biztosan zárjon, a fő-szájcső rézsútosan van a szívócsövön keresztüli oly szög alatt elrendezve, hogy a szelep súlya a szelep zárására fölhasználtathassék. Ezen foganatosítási alaknál ezenkívül a vezérlőnek alsó fölülete nem a szívócsővel, hanem a fő-szájcsőnek (35) légcsatornájaval áll közvetlen összeköttetésben. A segéd- szájcsőnek átváltására használt szívó légáram,-tehát ezen foganatosítási alaknál egyidejűleg részt vesz az égési anyagnak keverésében és porlasztásában a fő-szájcső számára. Egyebekben ez a gázosító éppúgy működik, mint az 1. ábrában föltüntetett foganatosítást alak. A 2. ábrában látható gázosítónál az égési anyag a (36) csatornán vezettetik be, mely a két (37) és (38) csatornákra oszlik (3. ábra), melyeken át az égési anyag a (39) és (40) szabályozó szelepekhez jut, a honnan az a (41) és (42) csatornákon át a szájcsövekbe áramlik. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az égési anyag hasonló módon vezettetik. Itt a (43) fő-szájcső a, szívócsőnek közepén át függélyesen van elrendezve; a szívócsőtől oldalt egy külön tokban vagy bordában a (44) segéd-szájcső van elrendezve; ezen segéd-szájcsőnek magassági helyzete bármilyen lehet, amint ez a 2. ábrából ki is tűnik. A fő-szájcső hasonló módon van kiképezve, mint az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alak, csakhogy a (45) vezérlő tányérnak alsó fölülete nem közvetlenül, a küllevegővel, hanem a (46) csatorna révén a (47) vezérlőnek alsó fölületével áll összeköttetésben. Ezen vezérlő, az alábbi foganatosításokhoz hasonlóan, egy fölső és egy alsó tányérral van ellátva, melyek között a kis-(48) zárókúp van elrendezve. A küllevegő itt sem közvetlenül vezettetik csatornákon át a ányérok közé, hanem a (49) űrös bordák segélyével (5. ábra), melyek (491 ) belső végükön a (48) záróktíp számára kúpos fészek gyanánt szolgálnak, különben a vezérlőnek fölülete az (50) csatorna révén itt is az (51) szívócsővel áll összeköttetésben:. Az (50) csatornának nyílása itt is a fojtószelepnek födési zónájába esik vagy az (501 ) bővülésnek alkalmazása révén csak részben födetik a fojtószelep által. Ezen gázosító működése a következő: Ha az (52) fojtószelep (4. ábra) üres járatra áll, akkor ezen szelep mögött majdnem atmoszféranyomás uralkodik, a szelep előtt pedig alnyomás van. Ezen nyomás következtében az (50) csatornán és az űrös (49) bordának (53) csatornáin át levegő szívatik be, mely a fölső tányérnak széle mellett elvonulva a tányért fölfelé rántja és ezáltal a szelepet nyitja.
