78152. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló
változata metszetben, illetve nézetben és felülnézetben van feltüntetve. Az 1—3. ábrákon látható kiviteli alaknál a 3. ábrán a vékony vonallal feltüntetett (3a) kilincskerék tulajdonképpen a fedéllel egy darabból készül és csak a rajz érthetőbbététele végett van itt jelezve. A szigetelő anyagból készült (1) alaphoz a (2) helytálló fémcsap erősíti a szigetelő anyagból készült (3) fedelet a (4) fémcsavaranya és a szigetelő (8) ellenanya segélyével. Az áramvezetékek felvételére az (5) fémcsapok szolgálnak, melyek szilárdan az alaphoz vannak erősítve. Ezen fémcsapok fejei a (G) kontaktus-rúgók felvételére bevágással vannak ellátva. Ezen fémcsavarokhoz a (6) rugókat a (9) csavarok erősítik. A két rúgó közötti elektromos összeköttetés létesítésére, illetve megszakítására a fedélnek kilincskerékszerüen kiképzett (3a) alsórésze (lásd 1. és 3. ábra) szolgál. Ezen (3a) kilincskerék két szemben lévő oszlása a kétszer meghajlított (7) rézlemezzel van borítva. A kapcsolót olyképpen hozzuk működésbe. hogy a (3) fedelet fogantyúvá kiképzett (3b) felsőrésze segélyével elforgatjuk. Ezen elforgatás következtében a fedél alsó részén lévő (3a) kilincskerékre szerelt (7) fémlap a (t>) kontaktusrúgók közé kerül és azok közölt elektromos összeköttetést létesít, míg a fedél továbbforgatása esetén a rúgok közül kikerül és ezáltal az összeköttetés pillanat alatt megszakad. Természetes, hogy ezen kapcsoló megfelelő kiképzéssel több áramkör, illetve több pólus kapcsolására is alkalmazható. Ha azt akarjuk, hogy a kapcsoló mindkét irányban forgatva működtethető legyen. akkor az ezen megoldásnál alkalmazott kilincskerék helyett kapcsolási létesítő elemként sík-, homorú- vagy domború felületi!, derékszögű négyszög-, vagy szükség esetén szabályos sokszög-keresztmetszetü hasáb kerülhet alkalmazásba. Annak megakadályozására, hogy félosztányi elfordítás után (a rajzon látható esetben ez 45°) a ledéi helyzetében véletlenül megálljon — ami hibás kikapcsolást okoz, — a kapcsolást létesítő (7) rézlemezt úgy képezzük ki, hogy annak a (6) kontaktus-rúgókkal érintkező oldallapjai a (7a) sarkokat teljesen lefedik. Ezen sarkok célszerűen le vannak gömbölyítve. Ennek következtében a fedelet ennél a helyzetnél okvetlenül tovább kell forgatni, különben az áramkör nincs megszakítva. Elegendő nagyságú elforgatás után pedig, ha a fedelet tovább nem is forgatnók, a szabályos helyzetbe való beállást a (G) kontaktus-rúgók hatása biztosítja. A 4. és 5. ábrák az előzőkben tárgyalt megoldás egy módosítását tüntetik fel. Ugyanis ahhoz, hogy a fedéllel egy darabból kiképzett kilincskerék, négyszög-keresztmetszetű hasáb, vagy más, pillanatmegszakílásl biztosító elem a rugók közé helyezhető legyen, — ha egyéb segédmegoldást nem alkalmazunk, — az szükséges, hogy a rugók szabad végei ne legyenek közelebb egymáshoz, mint akkor, ha a kilincskerék, vagy más kapcsolóelem közöttük fekszik. Ennek következtében azonban a kontaktus nem lenne elég biztos, úgy, hogy a rugókat ennél jobban kell a középpont felé hajlítani, hogy a fedél behelyezése után már bizonyos nyomást gyakoroljanak a kapcsolást létesítő elem oldallapjaira. Hogy a rugók közé ezen állapotuk mellett a kilincskerék, vagy más pillanatmeöszakítást biztosítóelem behelyezo ~ hető legyen, azt a fedéltől különálló (10) ; darabból kell készíteni. A fedél közepén négyszögletes, vagy egyéb olyan alakú lyukat kell kiképezni, melybe a (10) pillanatkapcsolást biztosítóelem megfelelő alakú kiálló (10a) csapját beléhelyezve, annak segélyével a (10) kapcsolóelem a fedéllel mindenkor együtt elforgatható lesz. A 4. ábra felső része az ilyen módon kiképzett fedelet tünteti fel metszetben, az alsó í'észe a külön darabból álló, (10) kapcsolást létesítő elem oldalnézetét, az 5. ábra pedig a kapcsolót fedél nélkül mutatja felülnézetben, melynél a (10) kapcsolást
