78152. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló
- 3 — létesítő elem a ((5) rugók közé van helyezve. Ezen ábrán a (6) konlaktusrugók állását vékony szakgatott vonal jelzi akkor, amidőn a (10) kapcsoló elem a rugók közül ki van véve. A 6., 7. és 8. ábrákon feltüntetett megoldásnál az (1) alapra a (11) kontaktusrugók a (12) csavarok által vannak a kapcsolandó áramköröknek megfelelő' számban és szimmetrikus elrendezésben felerősítve. Ezen csavarok alsó része az áramvezetékek felvételére és szoros megerősítésére is ki van képezve. A (11) rugók körívalakúak (1., 7. ábrán) és szabad végükön az alap síkjából ki vannak hajlítva, továbbá tökéletes kontaktus biztosítására ezen végükön egy kissé be vannak mélyítve (1., 6. ábra). A (3) fedélre a (13) kontaktuslemez van felerősítve, mely szabad végein olyképen van bemélyítve (lásd 8. ábra a —b metszetéi), hogy ezen bemélyítés a (11) rugók végén lévő bemélyítésekbe beleilleszkedik. Az alappal egy darabból álló (la) ütköző a fedélnek tévedésből való hátraforgatását, vagy magától való visszacsúszását akadályozza meg azáltal, hogy a (13) kontaktuslemez legalacsonvabb pontjánál magasabb és így a (13) lemez a (11) rúgó alá csúszni és így hibás kontaktust létesíteni nem tud. Annak megakadályozására, hogy a kikapcsolt állapotban lévő (13) lemez a következő (11) rugóra ne csússzék és így magától az áramkör zárását ne okozhassa, az (1) alappal egy darabból álló (1b) ütköző szolgál, mely a forgatás irányában emelkedő lejtő alakjában van kiképezve. A (13) kapcsolólemez a (3) fedél továbbforgatása által ezen lejtőn könnyen átemelhető, miáltal az most már a következő (11) kontaktusrugóra is akadálytalanul ráforgatható. De az (lb) ütköző ezen emelkedése elegendő arra, hogy a kapcsolólemez magától felette keresztül ne csússzék. A 6. ábrán a kapcsoló kikapcsolt helyzetben van feltüntetve, a 7. ábrán látható helyzetben pedig a vékony vonallal jelölt kapcsolóa fedél elforgatása által a (13) kontaktuslemez a (11) kontaktusrugókra felszoríttatik. Ezáltal a (11) rugók szabad vége a szabad állapothoz képest lefelé, a (13) lemez szabad vége pedig felfelé hajlik. Kikapcsolás esetén a (13) lemez a fedél továbbforgatása következtében a (11) rugókról lekerül, miáltal a lemez- és rúgóvégek felszabadulnak a nyomás alól, eredeti helyzetükbe visszalengenek és az áramkört egy pillanat alatt megszakítják. A 9., 10., 11. és 12. ábrákon vázolt megoldásnál az áramkör zárását egy. az áramkör egyik pólusával összekötött (2) helytálló fémcsap köré csavart (14) tekercsrúgó végzi, melynek másik, szabad vége az áramkör másik pólusával összekötött (15) fémcsappal való rugalmas érintkezés biztosítására megfelelően vissza van hajlítva. Ezen (14) tekercsrúgó egy közbeeső daraltján a (16) működtető lemezhez van erősítve. Ezen (16) működtető lemez a (2) fémcsap megfelelően kiképzett szára körül elforoghat. A (16) lemeznek a (14) rúgó felerősítésével szemközt lévő, szintén lehajlított oldallapja egy, a 12. ábrán feltüntetett kivágással van ellátva. A kapcsoló (1) alapjának ugyanezen részén egy ívalakú, mélyített pálya van kiképezve, melynek az a szerepe, hogy a fedél elforgatását mindkét irányban behtaárolja. Ezen ívalakú pályába ugyanis a (16) működtetőlemez már említett (és a 12. ábrán látható) oldalsó kivágásán keresztül a fedélnek egy (3c) bütyke nyúlik bele (1., 10. ábra). Ez az ütköző a fedél elforgatása esetén a (16) működtetőlemezt magával viszi. A lemez a ráerősített (14) rugót a (15) kontaktuscsap felé viszi, a rúgó szabad végét arra felnyomja és ezáltal az áramkört zárja. A (3) fedélnek ellenkező irányú elforgatása ellenkező hatással jár. A (3c) bütyök a (16) lemezt ellenkező irányban mozgatja el, ez pedig a ráerősített (14) kontaktusrugót lehúzza a (15) kontaktusbütyökről. Amikor a (14) rúgó a fedél visszafelé mozgatása közben a (15) bütykön annyira emelkedik, hogy a tekercs rugózó hatása érlemez az áramkört zárja. Ezen kapcsoló olykép működik, hogy j vényesülhet, ez a (14) rúgó szabad végét >
