78076. lajstromszámú szabadalom • Kengyelnélküli fűggőlakat

— 4 — (19) hátsó fal előtt a (28) rekeszfal van elrendezve. A rekeszfal előtti térben a következő szerkezet va-n alkalmazva. A (3) és (4) fülnek egymást födő (12) nyílásain a füleknek egymáshoz való kapcsolása céljából a (13) függélyes rúd jár áü, mely a (9) falakra erősített (csu­pán a 4. ábrán elölnézetben látható) egymással párhuzamosan három (16) le­mezben vezetődik és a jobboldali (9) falra* erősített (14) csapra illesztett villaalakú (15) rúgó hatása alatt áll, mely egyfelől a (8) toknak alább ismertetendő (29) tetőlapjához, másfelől pedig a (13) rúd­nak szögecsalakú fejéhez szorul. A (3) és (4) fülek baloldali fölülete (30) bordával van ellátva, mely elé az alább ismerte­tendő nagyságú (31) rugónak sajátosan meggörbített (32) ága kapaszkodik. A (31) rúgó (32) ága a (28) rekeszfalban kiképezett (36) nyíláson jár át. A (3, 4) fülek hátsó oldalához a (28) rekeszfalra erősített (21) kengyelre vagy más effé­lére fölilleszteti: villaalakú (22) rúgó hosszabb ága szorul, míg annak rövidebb ága a (28) rekeszfal mellső fölületéhez fekszik. A (28) rekeszfal mögött viszont a kö­vetkező szerkezet van alkalmazva: A (28) rekeszfal hátsó fölületéni a (37) reteszrúd csúszik, mely a (38) harántcsap révén a föntemlített (13) függélyes rúddal van egyesítve, úgy hogy tehát a (37) rúd a (13) rúddal egyült mozog föl és alá mi­közben a kettőt egymással összekötő (38) csap a (28) rekeszfalban kiképezett (39) hasítékban jár. A (37) reteszrúd baloldali élén pl. három (40) rovaték van kiké­pezve, amelyekkel a (31) rúgónak egyik (33) ága kapcsolódik. A (31) rúgó a (28) rekeszfalra erősített (41) csapra van föl­illesztve, mimellett ezen rúgónak baloldali (34) ága az ugyancsak a (28) rekesz­falra erősített (42) ütközőhöz szorul A (31) rúgó, mely a imár föntemlített módon sajátosan kigörbített (32) ágánál fogva a (36) nyíláson át a (3) és (4) fülek (30) bordája elé kapaszkodik, jobbolda­lán a félköralakban vagy hasonlóan meg­görbített (36) ággal is el van látva, méllyel az alább ismertetendő módon a lakat kulcsa működik együtt. A (37) reteszrúd jobboldali élén a (43) fogak vannak kiképezve, amelyek közötti fog­hézagokkal a pontozottan jelölt (26) kulcsszakáll kapcsolódik, ahol is a kulcsot a (19) tokfalon kiképezett (föl nem tünte­tett) szokásos kulcslyukon át a (23) biz­tonsági részbe illesztjük, mely a (28) re­rekeszfalon van kiképezve és lakatról­lakatra változó ívnagysággal bír és ma­gában véve ismert módon a kulcs végé­nek haránt metszetben ugyancsak lakatról­lakatra) változó ívnagyságú csőtoldatával kapcsolódik, vagy pedig a változó profilú kulcsszakállal kapcsolatban ismert módon alkalmazhatunk a (28) rekeszfalra erősí­tett, a 3. ábra szerinti (23) ützökőfalhoz hasonló szerepű kiálló ívalakú ütköző­bordát, melynek elrendezése ugyancsak lakatról-lakatra változik és a nem meg­felelő kulcsszaikáll behatolását ismert módon meggátolja. Ezen második foganatositási alak hasz­nálata, illetve működési módja a követ­kező: Könnyebb megérthetés kedvéért előbb a lakat oldását ismertetjük, vagyis tételez­zük föl, hogy a lakat a föltüntetett helyze­tei foglalván el az (1) és (2) fölületeket egymáshoz zárja. Ha a kulcsot beilleszt­jük és a 6. ábra szerint a (26) kulcs­szakállal balra elforgatjuk, úgy ez a (35) rügóág balraszorítása mellett a legfölső (43) fog révén a (37) reteszrudat egy fog­közzel fölemeli. A (35) rúgóág visszaszo­rítása folytán a (33) rúgóág a legfölső (40) rovatékból kikapcsolódik és a (37) retesznklnak egy fogközzel való föleme­lése után a középső (40) rovatékba csap­pan bc, miközben a kulcs jobbirányban szabadon elfordul. Ezzel a lakat még nincs teljesen nyitva hainem a sok eset­ben szokásos -módon a kulcsot még egy­szer el kell forgatnunk, amikor is az a (37) rekeszrudat egy újabb fogközzel emeli

Next

/
Thumbnails
Contents