78076. lajstromszámú szabadalom • Kengyelnélküli fűggőlakat

föl, amikor is a (33) rúgóág a legalsó (40) rovatékkal kapcsolódik és ezzel a (37) re­teszrudat, valamint az utóbbival egyesített (13) függélyes rudat a (15) rúgó ellené­ben; legfölső állásában rögzíti, amelyben a (3) és (4) fülek többé nincsenek egy­máshoz kapcsolva. A kulccsal való mű­ködtetés utolsó pillanatában a (22) rúgó fölszabadul és a lakatot reakciójánál fogva a fülektől eltávolítja, ugyanazon pillanatban a (32) rúgóág a (30) bordáról kikapcsolódik, egyúttal azonban az em­lített módon a (33) rúgóág a (37) retesz­rúd legalsó (40) rovatékába csappan. Az ekként szabaddá vált lakatot eltá­volítjuk és ha azt újból zárás céljából az (1) és (2) fölületek közötti szögletbe tol­juk és pedig olyként, hogy a (17, 18) nyílások a (3) és (4) füleket befogadják, akkor a (32) rúgóág mindenekelőtt a (30) borda) hátsó fölületéhez ütközik és a le­gömbölyített vagy ékalakú borda hatása alatt kissé balra) tolódik, majd a borda elé csappan. Közben azonban a (32) rúgóág balra való eltolódása folytán a vele egyesített (33) rúgóág is kikapcsoló­dik és pedig a (37) reteszrúdnak legalsó (40) rovatékából, mithogy a fönt ismer­tetett megelőző állapot folytán a (13) füg­gélyes rúd és ezzel együtt a (37) retesz­rúd legfölső helyzetét foglalta el. A (33) rúgóág kikapcsolódása folytán a (13) függélyes rúd a (15) rúgó hatása alatt azonnal lesülyed és pedig a (3, 4) fülek (12) nyílásán keresztül, úgy hogy a (3, 4) fülek egymáshoz kapcsoltatnak. Ezen foganatosítási alaknál a lakat oldalirányú eltolását maguk a (9) tokfalaik hátrafelé való elhúzását pedig a (13) függélyes rúd gátolja meg. Az előbbi foganatosítási alakkal kapcsolatban említett (27) láncot vagy más effélét ezen második foganato­sítási alaknál is alkalmazhatjuk (7. ábra). A 8. ábrán látható módon a tok tető­lapját a rézsútos fekvésű •többé-kevésbé meredek (29) háromszögalakú lap alkotja amelynek célja az, hogy a lakat erősza­kos leverésének megkísérlése esetén lehetőleg a kalapács vagy balta fejének a tokról való lecsúszását okozza. Hasonló meredek fölületek természetesen az előbbi foganatosítási alaknál is megfele­'lően alkalmazhatók és pedig célszerűen a (8) tok hengeralakú palástja és a (19) itátsó fal köralakú metszési éle mentén. Egyébként a lakat leverésének megkísér­lése nagy zajt és így rendszerint föltűnést okoz. A 4—7: ábrák kapcsán ismertetett foganatosítási alak oly esetben, ha az (l) és (2) fölületek egymáshoz zárására csupán a (3) és (4) fülek szolgálnak, az eddigelé szokásos kengyeles és hasonló függő lakatok helyett, oly esetben pedig, midőn rendes zárral ellátott ajtókról vagy más effélékről van szó, az ajtó stb. külső oldalán betörés elleni további biztosításra szolgálhat. Szabadalmi igények: 1. Függőlakat, jellemezve az egymáshoz zárandó fölületeken alkalmazott szo­kásosi füleket, csapokat vagy más efféléket a mellső fölülelén alkalmazott nyíláson át teljesen befogadó, egyéb­ként teljesen zárt és külső oldalain semmiféle hozzáférhető kiálló alkat­részt nem tartalmazó tok által, mely ugyancsak a maga belsejében tartal­mazza a szokásos fülek stb. egymás­hoz kapcsolására szolgáló, magában véve ismert mechanizmusok segélyé­lyével oldható, de a toknak az egy­máshoz zárandó fölületek csatlakozási helyéhez való odaszorí Sásának hatása alatt (kiváltódó kapcsolóelemeit, nnely egyúttal a lakatnak az egymáshoz zárandó fölületekre harántirányú elto­lását is meggátollja, Vmíg a ilakatnak, függélyes síkban bármily irányban való eltolását a tokfalak akadályozzák meg. 2. Az 1. igényben védett lakat foganatosí­tási alakja, különösen oly fölületeknek egymáshoz zárására, melynek lénye

Next

/
Thumbnails
Contents