78076. lajstromszámú szabadalom • Kengyelnélküli fűggőlakat
alább ismertetendő kikapcsolása céljából elfordulni, ha a (26) kulcsszakáll pontosan követi a (23) biztonsági ütköző említett fölső élének alakját; ellenkező esetben a kulcsszaván a (23) ütköző fölső részére ütközik és a kulcs el nem fordítható. A kulcsnak tehát szintén magában véve ismert módon lakatról-lakatra változó szakállrésze van. Az ismertetett lakat használata, illetve működési módja a következő: A (8) toko; (9) lapjával az (1) és (2) fölületek felé fordítva a (17) és (18) nyílásoknál fogva (3) és (4) csapokra egyszerűen föltoljuk, miközben ezen csapok a (10) csőrészben, illetve a (11) falrészen vezetődnek.' A (8) tokot természetesen oly mértékben toljuk föl, hogy annak (9) mellső fala az (5, 6) lemezekhez ütközzék Maga ezen föl tolás, tehát egyetlen művelet, elegendő arra, hogy egyrészt a lakat minden irányban rögzíttessék és másrészt az (1) és (2) fölületek egymáshoz zárassanak. A (9) tokfal, illetve ennek (10, 11) toldatai meggátolják a lakatnak az (1) és (2) fölületek síkjával párhuzamosan bármely oldalirányú vagy föl-, illetve lefelé való eltolását, míg az (1) és (2) fölületekre merőleges eltolás, vagyis a lakat hátrafelé való lehúzása azáltal van meggátolva, hogy a lakat föltolása alkalmával a (13) rúgó, mely kezdetben a (4) csapnak legömbölyített fejéhez ütközik és azon csúszik, majd ezen fejrész hatása alatt jobb irányban beljebb szorul, a tok föltolásának utolsó részében a (12) kivágásba csappan. A tok fölto-lása alkalmával, továbbá a (22) rúgó a (19) tok fal és a (4) csap közö l t bizonyos mértékben összeszorul. Világos továbbá hogy az (1) és (2) fölületek, illetve (3, 4) csapok a (13) rúgó, illetve a (8) tok révén egymáshoz vannak kötve. A lakat oldása úgy történik, hogy a (25) kulccsal a (13) rúgót jobbra toljuk, amikor is a fölszabaduló (22) rúgó reakciója folytán a lakat önmagától, részben vagy egészben lehúzódik és eltávolítható. Az ismertetett lakat természetesen hordozható és tetszőleges helyen tartható, esetről-esetre való fölhasználás céljából, kivánt esetben azonban az 1. ábrán vázlatosan jelzett módon, pl. (27) lánc vagy más laza, hajlékony kötőelem segélyéver az (1) vagy (2) fölüleltel összeköthető. A lakat kombinálható Wertheim-zárral is, amikor is a (24) csap helyére megfelelően az ismeretes Wertheiim-szerkezetet szereljük be, melynek tolózára végzi a (13) rúgószárny félretolását; a Wertheimszerkezet esetleg közvetlenül is kapcsolódhatik a (4) csappal. A 4—7. ábrákon föltüntetett foganatosítási alak egyes részei az előbbi lakat részeitől ugyan eltérő alaklkai, de a célnak megfelelően lényegileg azonos szeleppel bírnak, ezért ugyanazon szerepű alkatrészeket a 4—7. ábrákon ugyanazon jelekkel láttuk el, mint az 1—3. ábrákon Ezen másik íoganatosítási alak oly esetre alkalmas, midőn az egymáshoz kötendő (1, 2) fölületek, pl. ajtó és ajtófélfa (7. ábra) egymáshoz szög alatt állanak, tehát amikor a találmány szerinti tok a két (1, 2) fölület alkotta sarokba tolandó be. Ehhez képest ezen íoganatosítási alaknál a (8) tok a (19) hál'só fallal és az ehhez csatlakozó, egymásfelé hajló két (9) fallal van ellátva. Az (1) és (2) fölületek mindegyike egy-egy szokásos alakú (3) cs (4) egymáshoz kapcsolódó füllel van ellátva, amelynek végei vagy közvetlenül vannak az (1) és (2) fölületekbe eresztve, vagy pedig az (5) és (6) lemezeken vannak kiképezve, amelyek (7) csavarok segélyévél vannak az (1) és (2) fölületekre fölerősítve. A (3) és (4) fülek közvetlenül egymásfölé vannak előrehajlítva. A (9) tokfalak mindegyikén egy-egy (17), ill. (18) nyílás v,an kiképezve, 'amelyeknek alsó és fölső határoló élei a (9) tokfalaknak közös (28) élében találkoznak és amelyek az említet (3) és (4) füleknek (a jelen esetben közösen való) befogadására szolgálnak. A (8) tok belsejében a1
