78012. lajstromszámú szabadalom • Gőz-melevízfűtőtest
elosztókamrába jut, ahonnan a (10 és 11) csőtoldatokon keresztül a (7) gyűrütérbe áramlik. A gőznek beáramlását a (8) csőbe egy thermostatikus berendezés szabályozza, mely a (12) tágulótestből áll. Utóbbi egy sorozat táguló elemből van összetéve. A (12) thermostat a fütőtag mellső oldalához tömítésén hozzácsatolt (13) tokba van bezárva és a fütőtagnak a legmélyebb helyén alkalmazva, úgy, hogy a thermostatot a leghidegebb víz befolyásolja és amellett a thermostat könnyen hozzáférhető. A thermostatikus berendezés, melynek hüvelye az alsó (3) összekötődarabokon át több keringési tagba nyúlik (2. ábra), ilyképen szükség esetén a (13) toknak kinyitása után könnyen kivehető anélkül, hogy a fűtőtestnek fontosabb alkatrészeit is kellene szerelnünk. A thermostat a gőzhozzávezetést szabályozó (14) szelepre hat ismert módon. A fütőtagnak belsejében a vízoszlop létesítésére és a fölös víznek elvezetésére szolgáló túlfolyó berendezés van alkalmazva, mely a föltüntetett kiviteli alaknái a (15) csőből áll, mely az (5, 6) .csövek egyikén áthatol és a kondenzátorhoz vezető (16) csővel van összekötve. Az üzembehozatal előtt az egész fűtőtestet a csőrendszerrel együtt vízzel megtöltjük. Mihelyt az (1) fütőtagba gőz áramlik, ez a gőz a fiitőtagban levő víznyomás ellenében hat és a vizet a kettős csőrendszernek (7) gyűrűs teréből kinyomja. A gőz beáramlása kezdetén vagy nagyon kis gőztöltésnél az (5) belső cső fölső része fölmelegszik, úgy, hogy a benne levő víz fölfelé száll, alulról pedig hidegebb víz áramlik utána, mely körülmény a vízkeringés1. bevezeti. Amint a mondottakból kitűnik, a túlfolyó berendezés által a fütőtag belsejében létesített vízoszlopnak ellennyomása a beáramló gőz mennyiségének szabályozására szolgál. Egy belső beállítás által a gőz beáramlási nyomását a (17) szabályozóelemmel úgy állítjuk be, hogy a kettős csőrendszer belsejét kitöltő víz egész az alsó szél közeiéig szorittatik, úgy, hogy a fölmelegírendő vízbe közvetlenül gőz be nem áramolhat. Minthogy azonban a fűtés megindításánál a gözelosztó hálózatot megtöltő levegő természetesen a kettős csőrendszerbe jutna, utóbbit a levegő teljesen vagy részben megtöltené és ennek folytján a kívánt cél, vagyis a biztos fölmelegítés nem volna elérhető. Ez okból a jelen találmány szerint a gőz beáramló tér illetőleg (9) elosztókamra és a (16) kondenzvezeték között a túlfolyó berendezés által meghatározott vízszín fölött egy külön (18) csőösszeköttetés van alkalmazva. A mellékvezetéket alkotó (18) csőösszeköttetésnek fölső torkolatát a fuvóka alakú (19) betétdarab alkotja, mely a (9) elosztókamrának fölső terébe nyúlik. Ezt a fölső teret a föltüntetett kiviteli alaknál egy (20) fal szifonnak alkotja, melynek egyik (21) szára a (8) gőzhozzávezetéssel, másik (22) szára pedig a (9) elosztókamrának alsó részével közlekedik. A (19) betétdarab a két (21. 22) szárnak összekötő részébe torkol. A (9) elosztókamrát a (23) csavaros süveg zárja el és a fütőtagot lezáró (24) födelet a süvegbe becsavart (25) csavar rögzíti. A mellékvezetéknek nyílása vagyis torkolata az alkalmazott legnagyobb gőznyomásnak megfelelően úgy van méretezve, hogy a fűtés megindításánál a levegő könnyen eltávozhat, míg ellenben a gőz a (18) meílékvezetéken át csak meghatározott mennyiségben áramolhat. Ez a mellékvezeték, amint az a rajzon föl van tüntetve, célszerűen a (26) csőkígyóvá vau kiuépezve, mely a víz belsejében vagy kivül a vizen foglal helyet és melyben a (18) mellékvezetéken átmenő gőz kondenzálódik. Erősebb gőzáramlásnál a csőrendszer előtt túlnyomás keletkezik, mely a csőrendszerbe Is'átterjed és természetszerűleg a töltővízzél való közlekedés folytán bennelevő víztartalmat kinyomja, aminek NVOMD
