78012. lajstromszámú szabadalom • Gőz-melevízfűtőtest

következtében a fölmelegítési folyamat megkezdődik. Mihelyt a legnagyobb hőfokot elértük, a gőzhozzávezető szelepet elzárjuk és csak akkor nyitjuk újból, mikor a fölme­legítésre szánt víz, a leghidegebb helyén a legnagyobb hőfok alá lehűlt. A gőznek melegleadása következtében a csőrend­szerben képződő csapadék a melegítő be­rendezésnek töltőfolyadékához adódik és így a keringő folyadéknak részét képezi. A gőz belépési nyomásának megfelelő csökkenése által a gőzvízfűtőfölület a vízoszlop ellennyomásának fölhasználásá­val szabályozható. A töltőfolyadékba be­merülő kettős csőrendszernél a gőz a gyűrűalakú keresztmetszet folytán egy. idejüleg két koncentrikus csőfalon konden­­zálódik. A gőzbevezető tér es a kondenzvezeték között alkalmazott (18) összekötő veze­téknek az az előnyös célja, hogy a fűtő­testnek kiszívását, ha esetleg a gőzveze­tékben vákuum keletkezik, megakadá­lyozzuk. Azonkívül azonban már a 0-tól alig eltérő nyomásnál is a kondenzveze­­tékbe gőz áramlik át és egyidejűleg kon­­denzálódik is. A töltőfolyadék tehát már akkor kezd fölmelegedni, amikor ily föl­melegedés az igen kis nyomás miatt oly fűtőtesteknél nem jöhetne létre, amelyek­nél a függélyes csőrendszerek a töltő­folyadékkal közvetlenül közlekednek. Másrészt a keringés létrehozására szük­séges fölhajtóerő a fűtőcsöveknél csak igen nagy nyomásnál jönne létre. Végül még arra az előnyre is rá kell mutatnunk, mely abban áll, hogy igen kis nyomással és igen kis melegfölhasználással érjük el a töltőfolyadéknak m'elegentartását, míg ellenben nagy nyomású melegvíz-fűtések­­nél n biztos keringésnek fönntartására mely üzemmenet ekkor a befagyás veszé­lyének elkerülésére szükséges, lényege­sen nagyobb melegmennyiségekre volna szükség. Ez az előny lehetővé teszi, hogy még oly helyeken is alkalmazhatunk me­legvízfűtést, ahol a fontiekre való tekintet­tel a melegvíz helyett gőzfűtés jön alkal­mazásba. Szabadalmi igények: 1 Gőzmelegvíz fűtőtest, melynél egy fü­tőtag egy sorozat keringési taggal köz­lekedik és egy alul nyitott csőrend­szert tartalmaz, azáltal jellemezve, hogy a gőzbevezető és a kondenzátor­hoz menő cső között egy összekötő vagy mellékvezeték van alkalmazva, mely megfelelő nyílásokkal ellátva a fűtőtagban levő és a gőznyomás ellen ható vízoszlopnak szintje fölött a: gőz­­csőrendszerbe torkol oly célból, hogy a fűtőrendszernek hatását és üzembiz­tonságát növelje. 2. Az 1. alatt igényelt gőzmelegvíz fűtő­testnek kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve. hogy az összekötő vagy mel­lékvezeték a gőzvezetéknek egy kö­nyök vagy szifonszerű részébe torkol a fűtőtagban levő vízállás fölött. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gőz-melegvíz fűtőtest egy kiviteli alakja, azáltal jel­lemezve, hogy az összekötő vagy mel­lékvezeték kívül vagy belül a fűtőtag­ban lévő töltővízben íűtőkigyóvá van kiképezve oly célból, hogy a mellék­­vezetékbe áramló gőz még a kondenz­­vezetékbe való belépése előtt előmele­gítsük. 4. Az 1. alatt igényelt gőzmelegvíz fűtő­testnek egy kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a fűtőtag a keringési tag sorozatnak végén olyképen van elren­dezve, hogy egy a gőzbeáramlást sza­bályozó thermostatikus-berendezés kí­vülről könyen hozzáférhető és leve­hető, másrészt pedig utóbbit a fűtőtag­nak és keringési tagnak leghidegebb keringő folyadékba befolyásolja. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda. Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents