77747. lajstromszámú szabadalom • Berendezés futószerkezet synchronizálására
uak; az (5, 6) fogaskerekek mozgása <1 súlyfeszülteég ellenében egyúttal a (7) liajtókorong forgását is eredményezi. A (7) liajtókorong (9) kivágása ezen mozgás közben a (10) rekesztőpecket akadálytalanul engedi elvonulni (lb. ábra). A futószerkezet további mozgásánál (le. ábra) a (10) rekesztőpecek a (?) haj tókorong kerületére jut és az (5) fogaskerék foghiánya miatt egyúttal megszűnik az (5, 6) fogaskerekek közötti kapcsolat úgy, hogy a (7) liajtókorong fölszabadul és a súlyfeszültség folytán az a törekvése, hogy a kezdő helyzetbe visszaessék (la. ábra). A (4) kilincskerék további mozgását, és ezzel együtt az (5) fogaskerék mozgását is*, a (.10) rekesztőpeceknek a (7) liajtókorong peremén való fölfekvése akadályozza meg úgy, hogy esetleg utánasiető szerkezetek is synchronizálódhatnak. A(7) liajtókorong már most mindaddig míg a futószerkezet befolyásolása, illetve a (2) elektromágnesek gerjesztése még tart, nem eshet vissza, ha a t'egyverzetmozgálsi igen gyors, mivel aj (3) fegyverzetemelőknek csupán a foghiány által megengedett mozgása tartós nyomást gyakorol a (4) kilincskerékre és ily módon a (10) rekesztőpecek útján a (7) hajtókorongra is. Ha a fegyverzetmozgás lassúbbá válik, akkor a (7) liajtókorong, a nyomás időszakos megszűnése folytán, bizonyos késedelemmel, visszacsúszik kezdeti helyzetébe; ha a fegyverzetmozgás azonban teljesen megszűnik, akkor a (10) rekesztőpecek, a (8) segédrúgó nyomása által támogatva, kissé emeltetik (Id. ábra), amikor is a (7) hajtókorong azonnal visszaesik a kezdeti helyzetbe (la. ábra). A futószerkezet ily módon új működtetés számára ismét szabaddá van téve. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) fegyverzet közepén a kis mértékben rugalmas (31) rúdon sajátosan alakított verő alakjában kiképezett (11) lendítő tömeg van elrendezve. Ez a verő az (1) fegyverzet és a (4) kilincskeréknek mozgásánál mindaddig szabadon lenghet, míg a (4) kilincskerék bizonyos helyzetben ez utóbbira erősített két (10) rekesztőpecek által mozgásában nem gátoltatik. Mivel a verő váltakozva hat a (10) rekesztőpecekre, a (4) kilincH-kerék mozgásában gátolva van. Ha a rugalmasan kiliajló ingalengés nyugvó pontra jutott, akkor az óramű újbóli befolyásolásánál a (10) rekesztőpecek és a (11) verő közötti csekély távolság a (4) kerék elmozgását megengedi, mivel a (11) test, tehetetlenségénél fogva, az (1) fegyverzet mozgását azonnal nem követheti. i\z előbb ismerteit foganatosítási alakoknál alkalmazott, az óraművek rekesztési helyzetét közvetlenül szabaddá tevő mechanikai elrekesztőberendezés helyett elektromos berendezéseket is alkalmazhatunk, amint azt az alábbi példák mutatják. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (4.1) elektromágnes,. (42) fegyverzete segélyével, a föntismertetett módon befolyásolja a (4) kilincskereket, melyet a nyíl irányában elforgat. Ha a (11) elektromágnest áram járja át, akkor egyúttal a (47) rekesztőkampóval ellátott (45) segédfegyverzetet állandóan vonzza. Ha a (4) kilincskerék bizonyos helyén elrendezett (4(!) pecek a (47) rekesztőkampó körzetébe jut, akkor a (4)" kilincskerék továbbforgását megakasztja és esetleg utánasiető futóművek ráérnek az elrekesztett helyzetbe jutni. Ha a (41) elektromágnesesévéken áram nem folyik keresztül, akkor többek között a (45) fegyverzet vissza fog esni és a (47) rekesztőkampó a (4G) pecek körzetéből kikerül. A (44) feszítőrúgó a (4) kilincskereket és vele együtt a (46) peeket a holtponton átsegíti és ha már most a (41) elektromágnesesévé újból gerjesztetik, akkor a (47) kampó a (4) kilincskerék forgását többé nem gátolhatja, mivel a (46) pecek már a (47) kampó mögött fekszik. A 4. ábrában szemléltetett elrendezés a 3 ábra szerintitől csupán abban különj bözik, hogy a (45) rekesztőemelő nem a