77624. lajstromszámú szabadalom • Redukálószelep légzőkészülékekhez és hasonlókhoz

— 2 -lását, a másik membrán pedig a gáznak a redukáló kamrából a második kamrába való kiáramlását szabályozza, mely második kamra a hozzácsatolt légzőkészülék belső nyomása alatt áll. Célszerű, ha a két membrán által előidézett vezérlések egymástól eltérően fejtik ki hatásukat, oly módon, hogy a kibocsátónyílás közvetlenül, a be bocsátónyílás ellenben közvetve vezéreltetik úgy, hogy az utóbbi vezérlésnél az előbbihöz képest utánsietés történik. Ezáltal elérjük azt, hogy az átáramlási harántmetszetnek a vezérlés folytán bekövetkező váltakozó növekedése és csökkenése az alább ismertetendő módon nem egyidejűleg megy végbe. A mellékelt rajzon a találmány két foganatosítási példája van föltűnte tve. Az 1. ábra közös ürös teret határoló két membránnal biró, mindig^ állandó gázmennyiség elvonására szolgáló' szelepet mutat. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—A vonala szerint. A 3. ábrában két egymástól merev válaszfallal elkülönített mebránnal biró redukáló szelep látható, mely a légzőkészülékben a környező közeg nyomásának vagy állandó nyomásnak megfelelő belső nyomás elérésére azolgál. (1) a redukálószelepnek a hozzákapcsolásra szolgáló csőtoldata, melyeit a (2) hollandi csavaranya segélyével kötünk össze a (föl nem tüntetett) nyomógáztartállyal. Az (1) csőtoldatban a (3) furat van kiképezve, melynek fölső végére a redukálószelep (4) bebocsótólemeze fekszik föl. A (4) lemez az (5) hengeralr.kú vezetőtesltbe van beillesztve, mely a bebocsátó kamrában köz meghagyásával föl- és lefelé mozogathat és mely fölső végén a beállítható (tí) csavart hordja, melynek segélyével a szelep emelkedési magassáiga változtatható. Ezen (6) csavarra a (7) pecek fekszik föl, mely a meghajlított (8) karral együtt kettős emeltyűt alkot, melynek (9) forgástengelye a szelepköpennyel szilárdan összekötött (10) tokban van gáztömítően, de mozgathatóan ágyazva. A (8) kar a (11) nyíláson át, mely a környező közegnek a szelep belsejébe való behatolását teszi lehetővé, a szeleptestbe nyúl és a (23) lemezt támasztja alá, mely a fölső szelepkamrában akként van elrendezve, hogy függélyes irányban kissé föl- és lefelé mozoghat. Az 1. ábra szerinti szelep fölső kamráját két (12) és (13) csésze alkotja, melyek a (14) gyűrűt fogják közre. A csészék által határolt tér két (17, 19) membránt taralmaz, melyek a (14) gyűrű és a (12, 13) csészék közül az egyik, illetve másik közé vannak befogva és ily módon további kamrát alkotnak, melybe a (15) kerülő vezeték torkol, mely a bebocsátókamra felől (16) cső alakjában van a szeleptest külső oldala mentén végigvezetve. A membránok közötti térben te hát a redukált gáznyomás uralkodik. Az alsó membránnal a (23) lemez érintkezik, mely akként a membrán mozgásait a (7, 8) kettős emeltyűre és ennek közvetítésével a beáramlást vezérlő (4, 5) elemekre viszi át. A (19) membrán közepén nyílással bír, illetve az ezt övező (20) gyűrűt hordja; a nyílás harántmetszete a fölső (13) csészében állíthatóan ágyazott (21) pect k segélyével váloztatható. A (21) pecket ágyazása helyén, (22) nyílások veszik körűi, melyek a légzőkészülékhez vezető (18) csőtoldatba torkolnak. A 3. ábrán föltüntetett szelepnél a két (17) és (19) membrán közötti ürös tér a (29) merev közfallal ketté van osztva, mely közfalban osak a kis (30) átbocsátó nyílás van kiképezve. Az ekként létesített alsó közbenső kamrában a (15, 16) kerülő vezeték torkol, míg a fölső közbenső kamra a (31) furat útján a légzési levegő útjaival közlekedik. A fölső (13) csészében (32) nyílások vannak al-