77624. lajstromszámú szabadalom • Redukálószelep légzőkészülékekhez és hasonlókhoz

kalmazva, melyek révén a kiilvíz a fölső membránnak külső fölületéhez is juthat. Ezen membrán a (34) csap segélyével a (33) lemezzel van szilárdan összekötve, mely csapban aközfalon elrendezeti (33) csapágyban forgatható kétkarú (36) emeltyű egyik vége vezetődik, míg ezen emeltiyű másik vége a (37) lemezt hordja, mely a (30) átbocsátó nyílást elzárja, illetve Hzabaddá teszi. A (13) fölső csésze középrészébe továbbá a (38) nyomógomb van beillesztve, mely lehetővé teszi azt, hogy a (37) zárólemezt, a (33) lemez és a (36) emeltiyű közvetítésével, kézzel is nyithassuk. A (10) toknak és a (7, 8) kettős emeltyűt hordó (9) forgástengely gáztömítő ágyazásának kiképzését részleteiben a 2. ábra mutatja. A tok a (9) forgástengelyt szelence módjára veszi körül és pedig a tömítésre szolgáló (24) kúp kivételével bizonyos köz meghagyásával. A (7) pecek a (9) tengely közepén van megerősítve, míg a kétirányban derékszög alatt meghajlított (8) kar a (25) kupakkal van egyesítve, mely a szelence végét körülfogja és a (9) tengellyel szilárdan van összekötve úgy, hogy annak forgásában résztvesz, illetve a maga mozgásait a tengelyre és ezzel a (7) pecekre viszi át. A (10) szelence ellenkező végére a (26) csavarmenetes kupak van gáztömitően fölillesztve, mely a fölcsavarás alkalmával egyúttal a (27) rágó és az ezen rágó belsejébe nyúló (28) vezetőpecek közvetítésével a tengelyt erősen beszorítja a szelencébe. A redukálószelep 1. ábra szerinti foganatositási alakjának működése a következő: A nyomógáztartály zárószelepének nyitása alkalmával a beboesátónyílásnál levő (4) zárólemez a gáznyomás hatása alatt a (17) membrán ellenében'fölemelkedik és a gáz a kapcsoló csőtoldat (3) furatán át a bebocsátó kamrába, innen pedig a (16) kerülővezeték útján a két membrán közötti térbe áramlik. Az ennek folytán föllépő viszonylagos nyomásemelkedés következtében a két membrán egymástól eltávolodik és így azok a be-és kibocsátó harántmetszetek csökkenését idézik elő. Ez az állapot mindaddig tart, míg a nyomás ismét nem csökken úgy, hogy a membránok ismét visszatérhetnek. Mindaddig tehát, míg a szeleptokból a légzőkészülék céljaira gázt vonunk el, a két membrán- az átáramlási harántmetszetek váltakozó növekedését és csökkenését eszközlik. A két harántmetszet ezen változtatása azonban nem következik be egyidejűleg, hanem a (19) membrán a szelepben bekövetkező minden nyomváltozásra nyomban reagál, inig a (17) ínembráin a legyőzendő ellenállások következtében kissé (utánsiet) késik . Azáltal, hogy a (17) membrán alatti tér a környező közeggel közlekedik, a szelep alkalmazásával minden további intézkedés nélkül lehetővé válik az önálló buvárkészülékeknél fönnálló azon követelmény kielégítése is, hogy a keringő légzési levegő vezetékében uralkodó nyomás a külső víznyomásnak megfeleljen. Az említett kiképzés folytán ugyanis az alsó membrán alatt állandóan a külső víznyomás uralkodik. Ekként a nyomásredukció önműködően igazodik ezen változó ellennyomáshoz, emellett azonban a gáz adagolása nem szenved befolyást. Ha másfelől azt akarjuk, hogy a szelepen átáramló gázmennyiség ne legyen állandó, hanem pl. növekedő vízmélységgel fokozódjék, akkor ezen követelményt az emeltyűerendezés alkalmas kiképzésével, pl, azáltal elégíthetjük ki, hogy az emeltyű végeket görbületi pálya gyanánt képezzük ki, vagy pedig fogaskerékáttételt vagy máseffélét iktatunk be. Lehetővé válik továbbá a találmány tárgyának buvárpáncél-f elsze relésekné I való alkalmazása is, melyeknél a fölszerelés belsejében és a légzési levegő körfolymában állandó nyomásnak kell ural kotlnia. Erre az esetre nem kell egye-