77251. lajstromszámú szabadalom • Körforgó égési erőgépek

henger másik végében előrehalad és a (105) nyílásokat fokozatosan elzárja. Minthogy azonban ezen nyílások kissé hosszabbak, mint a (110) bebocsátónyilások, ez utóbbiak elzárása korább fejeződik be, mint a (115) nyílásoké. Ha a gép a (83, 84, 85) cső körül anynyira elfordult, hogy a (91) dugattyú a (115) nyílásokat elzárta, akkor a (92) hengerbe zárt üzemanyag kompressziója megkezdődik. Amikor a szem előtt tartott (92) henger a 3. ábrán fölső helyzetben nézetben föltüntetett henger helyét foglalja el, akkor a kompresszió legmagasabb fokát elérte, amennyiben a (91) és (101) dugattyúk egymást az ellentétes irányokból amennyire csak lehet, megközelítették. Közvetlenül ezután a (102)' gyújtógyertya a töltést meggyújtja és a robbanás bekövetkezik. Az égési gázok a (91) és (101) dugattyúkat egymástól igen erélyesen eltávolítják és ha a (91) dugattyú annyira eltolódott, hogy a (115) nyílásokat szabaddá teszi, az égési gázok kipuffogása megkezdődik. A gép nagy sebessége folytán a (112) turbinakerék (117) lapátjai a gázokat a (92) hengerből a (115) nyílásokon át kiszívják, úgy hogy a hengerben vákuum keletkezik. Ha most valamivel később a (101) dugattyú a (110) nyílásokat fölszabadítja, akkor a (109) tokban tartalmazott üzemanyag a (92) hengerbe szivatik. Ezután a (91) és (101) hengerek ismét egymáshoz közelednek, úgy hogy előbb a (110), azután pedig a (115) nyílások elzáratnak és a leírt folyamat újból megkezdődik. Zárt hengerekkel együttműködő közönséges dugattyúknál az égési gázok kipuffogása után a hengerekben mindig kis mennyiségű gáz marad vissza, mely a friss töltéssel keveredik és annak értékét leszállítja. A 3. és 4. ábrán föltüntetett megoldásnál az üzemanyag a (92) hengerek egyik végén lép be, míg az égési gázok a hengerek másik végén távoznak, úgy hogy a hengerek minden dugattyúlöketnél erélyesen kiöblíttetnek. az égési gázok tökéletesen kihajtatnak és azok helyébe a friss töltés lép. A centrifugális erő hatása úgy a (109) tokban, mint a (112) turbinakerékben igen erélyesen érvényesül, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a (92) hengerek az üzemanyaggal gyorsan megtelnek, ill. az égési gázoktól gyorsan megszabadíttatnak. A (92) hengerek igen hatályosan hűttetnek azáltal, hogy a géppel együtt gyorsan forognak, ami által azok a környező levegővel igen benső érintkezésbe sutnak. A hengerek hűtését az is lényegesen elősegíti, hogy azok fenék nélkül vannak kiképezve. A forgó részek között a súrlódás csökkentése céljából golyós csapágyak vannak elrendezve. A 3. és 4. ábrán föltüntetett foganatositási alak előnyösen használható légi járművek és hajsonlók csavarjainak hajtására. Ha föltételezzük, hogy a (86) korong a (83) csövet körülvevő és a (81) oszlopon átmenő csővel van összekötve, akkor a (81) oszlop mögött szabad csővéget kapunk, mely univerzális csukló útján a hajtócsavarral lehet összekötve. A (98) korong hasonló módon oly csővel állhat összeköttetésben, mely a (82) oszlopon megy keresztül és univerzális csukló segélyével egy másik hajtócsavarral van kapcsolva, mimellett a két hajtócsavar azonos sebességgel forog. Szabadalmi igények. 1. Körforgó égési erőgép, melynek hengerei úgy vannak elrendezve, hogy mértani tengelyeik egyazon hengerfölület alkotóit képelik, azáltal jellemezve, hogy úgy a hengerek, mint a bennük dolgozó dugattyúk a hengerek, illetve a dugattyúk mértani tengelyeihez képest szijg alatt elrendezett csapokon vannak szilárdan megerősítve és a hengereket és dugattyú-