77251. lajstromszámú szabadalom • Körforgó égési erőgépek

egyidejűleg nyitja, de a (67) gyűrű a friss töltés beáramlását csak bizonyos idővel, a kipuffogás megkezdése után engedi meg és pedig a töltés beáramlása nem kezdődhet meg, mielőtt a (67) gyűrű (68) nyílása a henger (69) nyílásával egy vonalba nem jutott. A hengerben uralkodó vákuum most az üzemanyagot beszívja és ha a henger megtelik, akkor az (59) dugattyú a komprimálást megkezdi. A 2. ábrán különböző sugarak az (A, B. C, D) hevükkel vaunak jelölve. Az (A) sugárban fekvő henger az üzemanyag beszívását kevéssel ezelőtt megkezdte. Ha a henger a (B) helyzetbe ért, akkor az üzemanyag beszívása megszűnik, a kompresszió megkezdődik. A (C) helyzetben a kompresszió legmagasabb fokát érte el és a gyújtás bekövetkezik. A (D) helyzetben az égési gázok kipuffogása veszi kezdetét, míg közvetlenül az (A) helyzet előtt a friss üzemanyag bebocsátása kezdődik. A kipuffogás a (D) helyzettől az (A) helyzetig tart. Az (59) dugattyúkat helyzetükben az (56) kapcsolórúdak vezetik, míg a (44) hengerek nem igényelnek ily vezetést, minthogy helyzetükben az (59) dugattyúk által megtartatnak. Mint már említettük, az üzemanyagot a hengerekhez a tengely (72) furata vezeti. A gép nagy sebessége és a (61, 62) turbina elrendezése következtében a hengerekben létrejövő vákuum oly nagyfokú, hogy a gép az üzemanyagot önmaga szívhatja be. A gép mozgó részei a rajzon nem ábrázolt helytálló tokba vannak zárva, mely a (30) és (31) oszlopoktól a (61) turbinakorongokig terjed, úgy hogy az égési gázok, melyek a gépből a (61) korongok között lépnek ki és esetleg kürtőbe vezethetők, a tok belsejébe nem léphetnek. A rajzon föltüntetett foganatositási alaknál a gépnek hat (44) hengere van, de a hengerek száma nyilvánvalóan tetszés szerint módosítható. A találmány értelmében szerkesztett gépeknél a kompresszió, az expanzió és a kipuffogás körülbelül egy-egy harmadfordulatig tart. A szívás csak körülbelül egy hatodfordulatig tart é's csak akkor megy végbe, amikor az előző elégésből származó gázok a hengerekből kiröpíttettek. Az egyes periódusok tartama azonban szükség esetében módosítható, így pl. a (67) gyűrű elforgatása vagy oly gyűrűvel való kicserélése által, melynek nagyobb vagy kisebb (68) nyílása van vagy pedig egy, ezen nyílást többékevésbé elzáró ellenző alkalmazása által az üzemanyagnak a (44) hengerekbe való bebocsátásának kezdetét és végét beállíthatjuk. A 3. és 4. ábrán föltüntetett foganatositási alak a leírttól abban különbözik, hogy a hengerek kettős kiképzésüek és mindegyik végük egy-egy dugattyúval működik együtt. A két dugattyúsorozat két korongon van forgathatóan elrendezve, melyek egymással bizonyos szöget zárnak be és fogaskerekek vagy hasonló szerkezetek útján úgy vannak kapcsolva, hogy azonos sebességgel forognak. Az egyes dugattyúk azáltal vezettetnek, hogy a hengerekkel állandó kapcsolódásban állnak, míg a hengerek két korongra vannak forgathatóan szerelve, melyek közös forgástengelye a dugattyúkat tartó, dőlt elrendezésű korongoknak egymást metsző tengelyeit egyenlő szögek alatt metszi. A (81) és (82) csapágyakban a körkeresztmetszetű (83, 84, 85) cső van ágyazva. A csőnek a t81) csapágy közelében egyenes (83) része és a (82) csapágy közeiében egyenes (85) része van; ezen két rész tengelyei egymást körülbelül 120 fok alatt metszik. A (83) csövön a (87) és (88) golyós csapágyakban megtámasztott - (86) korong van ágyazva, mely a (83) cső körül szabadon forog. A (86) korongban hat (89) csap számára való csapágyak vannak elrendezve. Ezen (89) csapok rézsútos helyzetű (90) rudakkal állnak szilárd összeköttetésben, melyek mindegyike szabad végén egy-egy (91) dugattyút