77243. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs dudorvezeték explóziós erőgépek számára

mennyi mozgatható hajtószervet teljesen burkolnak. A itömegkiegyenlítődés !azáltal jön létre, hogy a gyűrűs peremmel szilárdan összekötött (f) fogaskerék a forgattyúkar egyik oldalán és az egymással szilárdan összekötött a belső fogaskoszorúba kapcsolódó, másik két fogaskerék a forgattyúkarnak a forgattyútengely középvonalán túlnyúló meghosszabbításában van elrendezve. A hajtószerkezet berendezése lényegében a következő: Az (a) forgattyútengely a (b) falban van ágyazva, melyben a nagy belső (c) fogaskerék szilárdan van elrendezve. A (d) forgattyúcsapon az (f) fogaskoszorúval szilárdan összekötött (e) gyűrűs perem forgathatóan van ágyazva. A forgattyúkarnak ellenkező meghoszszabításán, tehát az (a) forgattyútengely másik oldalán, ezen karban célszerűen golyóscsapágyakon forgathatóan (g) csap van ágyazva, mely két, (i) és (h) fogaskerékkel szilárdan van összekötve. Ezen fogaskerekek közül az (i) kerék a (b) falban szilárdan elrendezett fogazású fogaskerékbe kapcsolódik, míg a (h) fogaskerék egy a forgattyúkarokon golyókon ágyazott, a belső (kl) és (k2) fogaskoszorúkkal ellátott kettős (k) belső fogaskoszorúriají belső (kl) fogas koszorújába kapcsolódik. Ennek a kettős belső fogaskeréknek másik, (k2) belső fogaskoszorújába kapcsolódik a gyűrűs peremmel szilárdan összekötött (f) fogaskerék. Az (a) forgattyútengely forgása folytán az (i) fogaskerék a helytálló, belső (c) fogaskoszorún legördül, mimellett az (i) fogaskerék a vele szilárdan összekötött (h) fogaskereket szintén elforgatja és magával viszi és a (h) fogaskeréknek forgó mozgása a forgatható, kettős (k) belső fogaskerékre vitetik át. Ha már most a forgattyúnak jobbraforgását tételezzük föl, akkor az (i) és (h) kerekek a 2. ábra szerinti nyilak értelmében balra forognak. Miután a föltüntetett foganatosítási alaknál az (i) kerék átmérője a belső (c) fogkoszorú átmérőjéhez úgy viszonylik, mint 1:3, az (i) fogaskerék hármat fordul balra, míg ez utóbbi, bolygókerék gyanánt, még egy jobbrafordúlást végez. Az (i) kerékkel szilárdan összekötött (h) fogaskerék, mely a belső (kl) fogaskoszorúba kapcsolódik; szintén 'hármat balra fordul plus egyet jobbra. A (h, kl) kerekek átmérőjének viszonya (kl—16). Azonban a (h) kerék csak háromszor forog körül az (a) forgattyú tengely körüli körpályán és a (kl) koszorún háromszor gördül le anélkül, hogy a belső (kl) fogaskereket elforgatná. Ez megfelel a (kl) kerék félkerületének, egyúttal tehát az (a) forgattyútengely körüli körpálya felének. Mivel azonban a (h) fogaskerék az (a) forgattyútengely körüli egyszeri jobbra fordúlásnál teljes körpályát ir le, a (h) fogaskerék a (kl) fogaskoszorún való legördülése alatt ezt a belső fogaskereket fél jobbfordulattal magával viszi, mely félfordulatot a belső (k) fogaskoszorúnak második, (k2) fogaskoszorúja természetesen szintén elvégzi. Az (f) fogaskerék egyidejűleg teljes körpályát ír le jobbra, tehát a (k2) belső fogaskoszorúban fél jobbfordulattal előre siet, amikor is az (f) fogaskerék, miután (f) ugy viszonylik a (k)hoz, mint 1:2-höz, a (k2) fogaskoszorú felén való legördülésnél, tengelye körük teljes fordulatot végez. Ha pedig egy bolygókereket a belső fogkoszorúban körpályán jobbra vezetünk körül, akkor az (f) bolygókerék balra forog. Az (a) forgattyútengely körüli jobbraforgása folytán azonban az (f) fogaskerék, bolygókerék gyanánt, a (d) forgattyúcsapon egyidejűleg egész jobbfordulatot is végez, mely azonban a belső fogaskoszorúban való legördüléstől eredő balfordulattal kompenzálódik. Ezáltal azonban a kitűzött cél, nevezetesen, hogy az (f) fogaskeréknek körpályán való körülfutásánál saját tengelye körüli foreását megakadályozzuk, el van érve. Ahelyett, hogy a belső (k) fogaskoszorút két belső fogaskoszorúval látnók el, melyek közül (kl) a belső fogkoszorú