77141. lajstromszámú szabadalom • Zárt fényíves ívlámpa
környező gázon át való hőelvezetés állal okozott j veszleségek jelentékenyen csökkentetnek. Ila- ! sonló hutásokat érhetünk el drófceleklródákka] : is, melyek végeiken rövid, vastag spirálisok alakjában vannak tekercselve (3 ábra . Ezek a ' höleadás tekintetében, azonos nagyságú tömör hengerekhez hasonlóan viselkednek. Ez esetben kél spirálisalakú elektródánk van, melyek egyike egysarkúan, másika pedig kétsarkúan van a hálózathoz csatolva. A két spirális előnyösen pái huzamosan egymás Mellé van állítva, hogy az izzó elektróda összes részei körülbelül azonos távolságban legyenek és túlhevülés elkerültessék. A gyújtóspirálison is alkalmazhatunk oly tes- ; leket, melyek ívlámpaelektródáknak alkalmas alakkal rendelkeznek, pl. gömböket. Igv a -1 ábrán a (8) gyújtóspirális egyik végén a: (9) gömb van elrendezve, mely a (7) anóda gömbjével szemben áll. Minthogy a gömb távolsága az anódától kisebb, mint a gyújtóspirálisé, az ívnek a spirálisról a^ gömbre való átmenete meg van könnyítve. Gélszerű a gömböket a spirálisok közölt elrendezni, úgy hogy az izzó spirálisok által kél oldalról hevűttetnek. Előnyös lehet továbbá oi spirális az 5. ábrán látható módon a gömbnél : derék- vagv hegyesszögben megtörni, hogv az 1 ivnek a két gömb között a legrövidebb útja le- j gyen. Az eddig leírt kiviteli alakok váltakozó áramnál minden további nélkül használhatók, egyenáramnál azonban csak az egyik áramiránynál gyújtanak, tehát mindig helyes polaritással kapcsolandók. Ez a hátrány azáltal kerülhető el, hogy mindkét elektródát kétsarkúan képezzük ki. Ennek legegyszerűbb kivitelét a 6. ábra mutatja. melynél mindkét (7, 8) elektróda drótspirálisokból áll, melyekhez az áram az (1, 2, 3, 4) huzalokon át vezettetik. A spirálisokon itt is célszerű gömböket alkalmazni (7. ábrái), melyek az ívet a gyújtás után, átveszik. Ahelyett, hogv a gyújtódrótot állandóan elektróda gyanánt használnánk, lehel az ivet. miután a gyújtódról és m egyik elektróda közölt képződön, két más elektródára is átvezetni (8. ábra). Ez egyenáramnál azáltal történik, hogy először is az ívet a két elektróda egyike, pl. a (7) elektróda, mint arióda és a kétsarkúan táplált (10) gyújtódról mint kralöda között képeztetjük és a fényivel a fűtőáram megszakítása után átsarkitjuk. Az ív ekkor a (7) gömbelektróda mint katódú és a (10 fűtődről mint anóda között ég. Most csak az szükséges, hogy a1 másik (8) gömbelektródát a pozitív vezetékkel összekössük és végül utóbbit is a fűtődrótról lekapcsoljuk, hogy az ívet a két gömbelektróda között véglegesen .megkapjuk. Váltrkozóáraniinál az álsarkílás elmarad, míg a gyújtőeljárás egyébként ugyanaz. A !). ábra ugyanezen elrendezést mutatja spirálisai.-kii elektródákkal. A 8. és 9. áibrán a fűtődről az elektródák fölött van ábrázolva, hogv a rajzon vonalkeresztezéseket elkerüljünk. A valóságban a gyújlódrólot célszerűen függőlegesen az elektródák alatt rendezzük el. hogy a gyújtás biztos bekövetkezését az elektródáik erőseb',) fölhevité.-e által megkönnyítsük. Lehel magukat az ívlámpaelektródákat is függőlegesen egymás fölött élre ndezn i. Minthogy az anódán és a katódán keletkező hő nem minden körülmények között egyenlő, célszerűnek mutatkozhat az elektródáknak különböző bakban vagy nagyságban való kiképzése is. A 10. ábra oly foganatosítási alakot mutat, mely különös előnyöket szolgáltat. Az elektródák itt félgömbökből állnak, melyek pl. egész gömböknek a szárral ellentétes oldalon való lecsiszo lása által állíthatók elő. A két félgömb egymáshoz igen kis távolságnyira van közelítve, úgy hogy egymást csaknem pontosan egy egyetlen világító gömbbé egészítik ki, mely különösen ott alkalmas, ahol lehetőleg pontszerű fényforrás létesítéséről van szó. A gyújtódrótot célszerűen oly hosszúra választjuk, hogy a lámpa tartós égéséhez szükséges feszültséget azonnal a bekapcsolásnál fölveti esse (11. ábra). Ezáltal a fűtődrót számára egyébként az üvegburán kívül alkalmazandó előtételienállás mellőzhetővé válik. Hogy az ezen esetben a lámpa bekapcsolásánál a fűtődróton átmenő erős áramlökés! csökkentsük, úgy járhatunk el, hogy a gyújtódrótnak csakis a közvetlenül elektróda gyanánt szolgáló részét készítjük wolframból. míg a többi részt kisebb eltenálláshömérséklelkoefficiensű fémből vagy még kedvezőbben negatív hőmérsékleti tényezőjű vezetőből, mini szénből vagy brómból állítjuk elő. A fűtőáram jelentékeny csökkentését érhetjük el azáltal, hogy a, fűtődrótot oxydkatódának képezzük ki, pl. wolframból álló drótspirális vagy drótkötél alakjában, közben elrendezett oxydokkal. pl. katciunioxyddaJ. Az előtétellenállás, melyre az ív nyugodt égésének elérésére van szükség, célszerűen wolframdrótnak van kiképezve, mely legelőnyösebben .spirálisalakú és a lámpában van elrendezve. Ezt az elrendezést mutatja a 12. és 13. ábra; utóbbinál a (11) előtétellenállások a kél elektróda áramhozzávezctéseiben szimmetrikusan vannak elrendezve. A wolframdrótnak oly méreteket kell adni, hogy élénk izzásba jöjjön és ily módon a fényiv világítóhatását fokozza. Ezáltal a féiiv szinél is befolyásolhatjuk. Egy és ugyanazon burában több fényiv is lehel elrendezve, melyek sorba vagy párhuzamosan vagy részben sorba, vagy részben párhuzamosan vannak kapcsolva. A 11. ábra két sorba kapcsolandó váltkozóáramú fényiv célszerű kapcsolási módját mutatja. Először is az egész feszültségei a kél belső (2 és (3) áramhozzávezetésre kapcsoljuk. A (8) és (8') spirálisok ss&ük-
