77141. lajstromszámú szabadalom • Zárt fényíves ívlámpa

környező gázon át való hőelvezetés állal okozott j veszleségek jelentékenyen csökkentetnek. Ila- ! sonló hutásokat érhetünk el drófceleklródákka] : is, melyek végeiken rövid, vastag spirálisok alakjában vannak tekercselve (3 ábra . Ezek a ' höleadás tekintetében, azonos nagyságú tömör hengerekhez hasonlóan viselkednek. Ez esetben kél spirálisalakú elektródánk van, melyek egyike egysarkúan, másika pedig kétsarkúan van a hálózathoz csatolva. A két spirális előnyösen pái huzamosan egymás Mellé van állítva, hogy az izzó elektróda összes részei körülbelül azo­nos távolságban legyenek és túlhevülés elkerül­tessék. A gyújtóspirálison is alkalmazhatunk oly tes- ; leket, melyek ívlámpaelektródáknak alkalmas alakkal rendelkeznek, pl. gömböket. Igv a -1 áb­rán a (8) gyújtóspirális egyik végén a: (9) gömb van elrendezve, mely a (7) anóda gömbjével szemben áll. Minthogy a gömb távolsága az anódától kisebb, mint a gyújtóspirálisé, az ívnek a spirálisról a^ gömbre való átmenete meg van könnyítve. Gélszerű a gömböket a spirálisok kö­zölt elrendezni, úgy hogy az izzó spirálisok által kél oldalról hevűttetnek. Előnyös lehet továbbá oi spirális az 5. ábrán látható módon a gömbnél : derék- vagv hegyesszögben megtörni, hogv az 1 ivnek a két gömb között a legrövidebb útja le- j gyen. Az eddig leírt kiviteli alakok váltakozó áram­nál minden további nélkül használhatók, egyen­áramnál azonban csak az egyik áramiránynál gyújtanak, tehát mindig helyes polaritással kap­csolandók. Ez a hátrány azáltal kerülhető el, hogy mindkét elektródát kétsarkúan képezzük ki. Ennek legegyszerűbb kivitelét a 6. ábra mu­tatja. melynél mindkét (7, 8) elektróda drótspirá­lisokból áll, melyekhez az áram az (1, 2, 3, 4) huzalokon át vezettetik. A spirálisokon itt is célszerű gömböket alkalmazni (7. ábrái), melyek az ívet a gyújtás után, átveszik. Ahelyett, hogv a gyújtódrótot állandóan elek­tróda gyanánt használnánk, lehel az ivet. miután a gyújtódról és m egyik elektróda közölt kép­ződön, két más elektródára is átvezetni (8. ábra). Ez egyenáramnál azáltal történik, hogy először is az ívet a két elektróda egyike, pl. a (7) elek­tróda, mint arióda és a kétsarkúan táplált (10) gyújtódról mint kralöda között képeztetjük és a fényivel a fűtőáram megszakítása után átsarkit­juk. Az ív ekkor a (7) gömbelektróda mint katódú és a (10 fűtődről mint anóda között ég. Most csak az szükséges, hogy a1 másik (8) gömbelektródát a pozitív vezetékkel összekössük és végül utóbbit is a fűtődrótról lekapcsoljuk, hogy az ívet a két gömbelektróda között véglegesen .megkapjuk. Váltrkozóáraniinál az álsarkílás elmarad, míg a gyújtőeljárás egyébként ugyanaz. A !). ábra ugyanezen elrendezést mutatja spirálisai.-kii elektródákkal. A 8. és 9. áibrán a fűtődről az elektródák fölött van ábrázolva, hogv a rajzon vonalkeresztezéseket elkerüljünk. A valóságban a gyújlódrólot célszerűen függőlegesen az elek­tródák alatt rendezzük el. hogy a gyújtás biztos bekövetkezését az elektródáik erőseb',) fölhevité.-e által megkönnyítsük. Lehel magukat az ívlámpa­elektródákat is függőlegesen egymás fölött él­re ndezn i. Minthogy az anódán és a katódán keletkező hő nem minden körülmények között egyenlő, cél­szerűnek mutatkozhat az elektródáknak külön­böző bakban vagy nagyságban való kiképzése is. A 10. ábra oly foganatosítási alakot mutat, mely különös előnyöket szolgáltat. Az elektródák itt félgömbökből állnak, melyek pl. egész göm­böknek a szárral ellentétes oldalon való lecsiszo lása által állíthatók elő. A két félgömb egymás­hoz igen kis távolságnyira van közelítve, úgy hogy egymást csaknem pontosan egy egyetlen világító gömbbé egészítik ki, mely különösen ott alkalmas, ahol lehetőleg pontszerű fényforrás lé­tesítéséről van szó. A gyújtódrótot célszerűen oly hosszúra vá­lasztjuk, hogy a lámpa tartós égéséhez szükséges feszültséget azonnal a bekapcsolásnál fölveti esse (11. ábra). Ezáltal a fűtődrót számára egyébként az üvegburán kívül alkalmazandó előtételien­állás mellőzhetővé válik. Hogy az ezen esetben a lámpa bekapcsolásánál a fűtődróton átmenő erős áramlökés! csökkentsük, úgy járhatunk el, hogy a gyújtódrótnak csakis a közvetlenül elek­tróda gyanánt szolgáló részét készítjük wolfram­ból. míg a többi részt kisebb eltenálláshömérsék­lelkoefficiensű fémből vagy még kedvezőbben negatív hőmérsékleti tényezőjű vezetőből, mini szénből vagy brómból állítjuk elő. A fűtőáram jelentékeny csökkentését érhetjük el azáltal, hogy a, fűtődrótot oxydkatódának képezzük ki, pl. wolframból álló drótspirális vagy drótkötél alakjában, közben elrendezett oxydokkal. pl. kat­ciunioxyddaJ. Az előtétellenállás, melyre az ív nyugodt égé­sének elérésére van szükség, célszerűen wolfram­drótnak van kiképezve, mely legelőnyösebben .spirálisalakú és a lámpában van elrendezve. Ezt az elrendezést mutatja a 12. és 13. ábra; utóbbi­nál a (11) előtétellenállások a kél elektróda áramhozzávezctéseiben szimmetrikusan vannak elrendezve. A wolframdrótnak oly méreteket kell adni, hogy élénk izzásba jöjjön és ily módon a fényiv világítóhatását fokozza. Ezáltal a féiiv szinél is befolyásolhatjuk. Egy és ugyanazon burában több fényiv is le­hel elrendezve, melyek sorba vagy párhuzamo­san vagy részben sorba, vagy részben párhuza­mosan vannak kapcsolva. A 11. ábra két sorba kapcsolandó váltkozóáramú fényiv célszerű kap­csolási módját mutatja. Először is az egész fe­szültségei a kél belső (2 és (3) áramhozzáveze­tésre kapcsoljuk. A (8) és (8') spirálisok ss&ük-

Next

/
Thumbnails
Contents