77141. lajstromszámú szabadalom • Zárt fényíves ívlámpa
Ség esetén ellenállások alkalmazása mellett úgy vannak méretezve, hogv az egész feszültséget ! fölveszik és a gyújtáshoz szükséges hőfokra hevíttetnek. A külső (1) és (4) áramhozzávezetések í ellenkező értelemben szintén az egész feszültségre vannak kapcsolva. Minthogy a két gyújtóspirális azon helyekig, ahol a (9), illetve (9') ! gömbelektródák alkalmaztatnak, körülbelül a hálózati feszültség felét veszik föl, ezen gömbelektródák és a szembenfekvő, az (1), illetve (4) vezetékkel összekötött (7), illetve (7 ) gömbelek. Irodák között feszüllségkülönhségek lépnek föl, melyek körülbelül a hálózati feszütségnek felelnek meg és az ívet meggyújtják. Ezután az ívet a belső áramhozzávezetéseknél megszakítjuk. A 15, ábra egyenáramhoz való megfelelő kapcsolást mutat, llt mind a négy elektróda fülőspirálisokból áll, melyek úgy, minit az 5. ábra szerint a törési helyeken gömbelektródákkal vannak ellátva. Az elektródák iái hat (1. 2, 3, 4, 5, 6) áram- : hozzávezet éssel vannak összekötve. Gyújtás céljából az (1) és (6) vezetékek a két hálózatpólussal kapcoltatnak és a (2) és (3), illetve (4) és (5) vezetékpárok mindegyike egymással köttetnek össze. Ha a gyújtóspirálisok eléggé fölhevüllek, a (2) és (3). valamint (4) és (5) vezetékek kap- ; csolatai megszakít!atnak és pedig célszerűen l egymásután, mi közben a fényívek képződnek. Az egyes kapcsolási folyamatok megfelelő kapcsolók alkalmazása mellett ép oly egyszerűen végezhetők, mint a közönséges izzólámpáknál. A 16a.—16d. ábrán példaképen bemutattuk az egyes kapcsolásoknak (12) forgókapcsoló útján való létesítését, mely teljesen a két vagy több áram- i körhöz való szokásos kapcsolók módjára lehet kiképezve. A lámpa kiképzése az 5.'ábrának felel meg és a 11. ábrán látható előtétellenállás van hozzákapcsolva. A 10a. ábra a kikapcsolási helyzetet mutatja , ahol a lámpa pozitiv vezetékről le van kapcsolva, és a (8) gyújtóspirális egysarkú an a negatív vezetékhez van csatolva. A 16b. ábrán a (12) kapcsolónak negyedfordulattal való elforgatása által a fütőspirális másik sarka is a hálózathoz, még pedig a pozitív vezetékhez van kapcsolva. További negyedfordulat által (16c. ábra) a (7) anód a is a pozitív vezetékhez kapcsoltatik és a fényív képződik. Végül további n egyed fordulat után (16d. ábra) a fütőspirális a pozitív vezetékről leka.)>csoltatiik, ami a lámpa üzemkapcsolásaittiak felel meg. A lámpa kikapcsolása a kapcsolónak további kilencven fokkal való elforgatásával történik, amiált a 1 ismét a 16a. ábra szerinti kapcsolás adódik. A már említett gázokon, t. i. nitrogépen és argonon kívül minden más indifferens gáz és gőz* különösen higanygőz is alkalmas. Ez a töltés a rendkívül kis hővezetésen kívül még azt az előnyt is nyúlja, hogy az ív is világít, míg nitrogén, argon, liydrogén esetéhen a fényt csaknem kizárólag az elektródák szolgáltatják. Ezáltal a wattfogyasztás még jobbam csökkenthető A higanylámpákat célszerűen egyúttal kis nyo mású indifferens gázzal is töltjük. A higanyt lámpa kezdetben cseppfolyós állapotban tartal mazza. A lámpabura nagysága úgy választandc meg, hogy ha a higany az elpárolgási pontig he víttetett, akkor a gőz a lámpateret a kívánt nyo mással töltse ki. Higany helyett más oly gázok vagy gőzők is használhatók, melyek az ívben világító hatást fejtenek ki, pl. neon vagy elpárologtatott sók, miimtRalliumkloirür, alumiiniumklarid iös pedig vagy egyediül vagy indifferens gázokkal együtt. Lehet továbbá az elektródák vagy az ív közelében oxydokat, pl. kalciumoxydol vagy magnéziumoxydot is elrendezni és azok világítóhatását úgy szilárd mint elpárologtatott állapotban hasznosítani. Végül magához az elektródát képező wolframhoz is lehet oxydokat, pl. magnézinmoxydot, aluminiumoxydot. zirkonoxvdot. thoriumoxydot keverni. Szabadalmi igények. t. Zárt fényives ívlámpa, azáltal jellemezve, hogy a fényív wolframelektródák között nitrogénben vagv a wolfram iránt gyakorlatilag indifferens más gázokban vagy gőzökben vagy ezek keverékeiben megv át és az elektródahőmérséklet a wolfram olvadási pontja alatt tart a tik. 2. Az 1. igényben védett ívlámpa foganatosítási alakjai, azáltal jellemezve, hogy legalább is az egvik elektróda vagy egy külön segédelekír ód a az ív gyújtása céljából a pafjfca átvezetett áram által vagy a közvetlen közelben, elrendezett fütőspirális útján izzási hőmérsékletre hevíttetik, mimellett az izzásba hozandó elektróda egyenáram esetében katódiaként van kapcsolva és izzásba hozott segédelektróda esetéhen a fényív ezen elektróda ós az — egyenáram esetében anódaként kapcsolt — egyik vagy mindkét főelektróda között gyújtiatik meg és azután átkapcsolás által egészen a főelektródákra vitetik át. 3. Az 1. és 2. igényben védett ívlámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fűtőáram vagy fütőáramok a fényív meggyújtása után kézzel vagy önműködően kikapcsoltatnak. 4. Az 1—3. igényben védett ívlámpa foganatosítási alakja, egyenáram' számára, azáltal jellemezve, hogy az ívnek az egyik liánipaelektróda és egy izzásba hozott segédfcatódai között való meggyújtása ós a fűtőáraimnak a pozitív áramhozzávezelés lekapcsolása útján történő megszakítás után az áram polaritását megváltoztatjuk és ezután a fűtőspirálishoz való második hozzávezetést is lekapcsoljuk, ami áhtal az ív a pozitív áraimihozzávezetéshez kapcsolandó második lámpaelektródára megy át. 5. Az 1—3. igényben védett ívlámpa foganatosítási alakja, vátóakozóáram számára, azáltal
