76863. lajstromszámú szabadalom • Súlyfék aknaszállító és más efféle gépekhez
végül ab lián a pillanatban, mikor a rúgó a féksuly nagyságának megfelelően össze van nyomva, zérussal lesz egyenlő. A nyomás tehát nem fog tovább emelkedni, hanem állandó marad. Esetleges túlnyomásnál a. léghengerben keletkező ellenállások következtél«1!! a nyoniáscmélkedés rövid időn l>elül megszűnik. Ezzel a szerkezettel, tehát helyesen választott léghenger-átmórő és levegőt kieresztő és beeresztő csapok mellett elérhetjük, hogy az esési idő első felében n.ytit eleven erő az esési idő második fele alatt megsemmisíttessék úgy, hogy a rúgó a súlynál nagyobb erő által ne legyen összenyomva és így a súlynál nagyobb erővel ne lehessen fékezni. A fönt leírt szerkezetnél a súlyt a fékemelő emelése emeli föl, a. féknyomás tehát azonnal megszűnik, amint a fékemelő és evvel együtt a féksúly is fölemel kedik. A rúgó összenyomott állapotban maiad mindaddig, míg a fékemelő nincsen kikapcsolva, Ezzel az elrendezéssel a föntebbiek szerint elérjük, hogy a súlyfék, mely mint vészfék van hivatva működni, a kikapcsolás pillanatától számítva a lehető legrövidebb idő alatt kezd hatásra jönni, a nyomás pedig, amellyel hatást fejt ki, nem egyszerre, lökésszerűen lép föl, hanem szakáiyozhatóan fokozható. A féksúly esését befolyásoló erők változását, annak esése alatt a 3. ábrán föltüntetett erőút-diagramm mutatja. A féksúly esési magassága 0 C; a féksúly nagysága G — 0 A = 0 B: A rúgó ellenállását a féksúl vésés alatt 0 B vonal adja meg úgy, hogy a. rúgó ellenállása, miután a féksúly „s“ utat tett meg, , r“. A fékhengerben föllépő ellenállás OED P) görbe vonal által van megadva úgy, hogy a féksúly „s“ esési útja után a léghenger ellenállása ,,h“. Addig, míg a féksúly „s“ utat teszi meg, a, féksúly sebessége emelkedni fog, mivel a féksúly nagyobb, mint a rúgó és léghenger ellenállása, a többi „s2“ utat a féksúly lassú dó .. NYOMDAHIBA^ sebességgel fogja megtenni, mivel r-fii nagyobb, mint (1. Ha a henger ellenállási görbéje OK DB úgy van megválasztva, hogy OAE terület által ábrázolt gyorsítási munka olyan nagy, mint EDB lassító munka, úgy a féksúly sl + s2 esési út megtevése után nyugalomba jön. A féksúly sebességéit diagrammját a 4. ábra adja meg. A sebesség legnagyobb értékét „sl“ út megtevése pillanatában él i el, —- azután pedig folytonosan kisebbedik úgy, hogy még akkor is, amikor esetleg a lassítómunka kisebb is lenne, mint a gyorsítómunka, a még fönnmaradt eleven erő, kicsiny lévén a. sebesség, alig észrevehető módon fogja, a rúgót a féksúly nagyságán túl összenyomni. Természetes, hogy ezen túlnyomás a, fékszerkezetben föllépő súrlódások és ellenállások következtében csakhamar eltűnik. Minthogy azonban a féksúly a hatósági előírásnak megfelelően mindig a legnagyobb terhelések tekintetbevételével állapítandó meg, a fékezés időtartama személyszállítás esetén, — amikor a haszon, súly alig 10—30-ad része a, csille maximális rakományának, eltekintve attól, hogy személyszállítás esetén a mozgótömegek is kisebbek, mert a, szállítás csillék nélkül történik, — sokkal rövidebb lesz, mintha rakományt szállítanának úgy, hogy a lassítás nagysága esetleg olyan mértéket is érhet el, amely egyrészről az emberi szervezetre káros, másrészről pedig esetleg a szállítógép egyes részei ben túlmagas igénybevételeket idéz elő. Kívánatos tehát a súlyféket oly szerkezettel ellátni, mellyel lehetséges a fékezősúlynak csak egy részével is fékezni és amelynek segélyével a fékezőerőt a szállítandó rakomány nagyságához képest előre lehet beállítani. Ezen cél elérésére szolgál a 2. ábrán föltiintetett szerkezetnél alkalmazott (z) rúgó, amely (01) rúgótányérra nyugszik oly képen, hogy (y2) kézikerék segélyével (yl) csavarorsó (XI) és (X2) emelők
