76772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának és más porózus testeknek impregnálására

ni én y fáknál, a külső farétogekben visz­­szataitattak úgy, hogy a l>első fa,réte­gekbe kizárólag vagy túlnyomó részltén víz .jutott. Egy további hátrány aI►Imii állott, hogy az ini]»regnáláshoz különö­sen használt kőszénkátrányola.jókat az cmulgálás előtt savmentesíteni, azaz a liennők lévő fenolszerű anyagoktól nát­ron luggá.1 való kezelés által meg kellett azokat szabadítani, hogy az emulziók elő­állítását egyáltalában meg lehessen való­sítani, vagy azokat bizonyos mértékig tartósakká lehessen tenni. A sasvmente­­sítés megdrágítota az impregnál ást és a konzerváló hatást a fertőtlenítően ható f( nolok eltávolítása következtében csök­kentette. Kitűnt, hogy az előzetesen fölsorolt régebbi emulzié>s telítési eljárásokkal szemben fának és más porózus testeknek impregnálása olajoknak, nevezetesen kát­rányotoknak vízben vagy szervezetlen, illetve szerves vegyül etek vizes oldatá­ban való emulziójával előnyösen vihető ki. ha az emulgálást nem egyszerűen az oldhatlan olajnak vízben vagy más folya­dékokban való elosztása által hozzuk létre, hanem ha az impregnálás előtt az emulziót homogenizáljuk. A homogeni­­zálás abban áll, iiog'y az olajnak a hígító­­folyadékkal való keverékét, illetve emui i zióját, adott esetben melegben nagy nyo­más alatt, pl. nagyon finom csatornákon és egymáshoz képest rugózó fémlemezek között sajtoljuk át, A homogénizálás ki­vitele a tejgazdaságban már ismeretes. Az emulzió olajos részeit messzemenően pl. annyira messzemenően oszthatjuk el, hogy az egyes csöppeeskék 0.2—0.3 mim­nél nem nagyobb átmérőjűtek. Az ilyen emulziók rendkívül állandóak. Az egyes olajcsöppecskék kis mérete következtében sikerült azokat az összes egyáltalában át­itatható fa részekben egyenletesen elosz­tani. Kátrányólajnak vágy ásványolajnak vízzel való keverékét alkalmazhatjuk vagy víz helyett az emulgálást előmoz­dító oldatokat vagy keverékeket, pl. szap­panoldatokat, szulfonált zsírsav vagy benzolszulfosav és hasonló sóinak olda­tfiit használhatjuk. Az emulziókhoz mint adalékok oly anyagok, pl. cinkklorid, nitrofenol, aramon inni vegyii 1 etek vagy hasonlók is alkalmazhatók, melyeknek már önmagukban konzerváló vagy tűz­tél védő hatásuk van. Nem szükséges, hogy a felhasznált kátrányolajok savmentesít tessenek, a mennyiben savtól nem mentesített kát­rányolajokat is használhatunk. A kát­rányolajokhoz szándékosan is adhatunk fenolokat vagy fenol keverékeket, pl. kar­bolsavat, naftolt vagy más bennők old­ható vegy lilétekét, mint naftilamint. Ugyanúgy a kátrányolajokban szerves vagy szervetlen anyagokat oldhatunk föl. A kívánt olajkoncentráció megfelelő mennyiségű víznek, illetve vízszerű olda­toknak a homogenizált keverékekhez való utólagos hozzákeverése által érhető el. Az impregnáló folyadék előállításá­nak ezen módja által módunkban áll tet­szőlegesen kis olajmennyiségeknek az ini])regnáló anyagokban való egyenletes elosztása, ami bizonyos viszonyok között előnyös lehet. pl. ott, ahol a kívánt, ered­mény elérésére kisebb olajmennyiségek elegendők, mint amilyenek Kúpingáéi az impregnálandó test teljes átitatására szükségesek. Hogy az olajnak a homogenizáláshoz előkészített emulziókból való elválását, illetve kiválását lehetőleg elkerüljük, az olajokat körülbelül a fölhasználandó vi­zes folyadék fajsúlyával azonos faj­súlyra lehet beállítani vagy a vizes fo­lyadékot az olajok fajsúlyára hozni. Le­het pl. kátrányolajat és kőolajmaradéko­kat, mint masutot egymással keverni, ami által oly keveréket kaphatunk, mely­nek fajsúlya körülbelül 1. A kátrányola­jak fajsúlya valamivel nagyobb, mint a vízé, és pedig körülbelül 1 .(Hí, míg a kő­olajmaradékok fajsúlya kisebb, mint I, körülbelül 0.02. Már használtak hidegben szilárd és melegben megolvadó anyagokból emui-

Next

/
Thumbnails
Contents