76772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának és más porózus testeknek impregnálására
ni én y fáknál, a külső farétogekben viszszataitattak úgy, hogy a l>első fa,rétegekbe kizárólag vagy túlnyomó részltén víz .jutott. Egy további hátrány aI►Imii állott, hogy az ini]»regnáláshoz különösen használt kőszénkátrányola.jókat az cmulgálás előtt savmentesíteni, azaz a liennők lévő fenolszerű anyagoktól nátron luggá.1 való kezelés által meg kellett azokat szabadítani, hogy az emulziók előállítását egyáltalában meg lehessen valósítani, vagy azokat bizonyos mértékig tartósakká lehessen tenni. A sasvmentesítés megdrágítota az impregnál ást és a konzerváló hatást a fertőtlenítően ható f( nolok eltávolítása következtében csökkentette. Kitűnt, hogy az előzetesen fölsorolt régebbi emulzié>s telítési eljárásokkal szemben fának és más porózus testeknek impregnálása olajoknak, nevezetesen kátrányotoknak vízben vagy szervezetlen, illetve szerves vegyül etek vizes oldatában való emulziójával előnyösen vihető ki. ha az emulgálást nem egyszerűen az oldhatlan olajnak vízben vagy más folyadékokban való elosztása által hozzuk létre, hanem ha az impregnálás előtt az emulziót homogenizáljuk. A homogenizálás abban áll, iiog'y az olajnak a hígítófolyadékkal való keverékét, illetve emui i zióját, adott esetben melegben nagy nyomás alatt, pl. nagyon finom csatornákon és egymáshoz képest rugózó fémlemezek között sajtoljuk át, A homogénizálás kivitele a tejgazdaságban már ismeretes. Az emulzió olajos részeit messzemenően pl. annyira messzemenően oszthatjuk el, hogy az egyes csöppeeskék 0.2—0.3 mimnél nem nagyobb átmérőjűtek. Az ilyen emulziók rendkívül állandóak. Az egyes olajcsöppecskék kis mérete következtében sikerült azokat az összes egyáltalában átitatható fa részekben egyenletesen elosztani. Kátrányólajnak vágy ásványolajnak vízzel való keverékét alkalmazhatjuk vagy víz helyett az emulgálást előmozdító oldatokat vagy keverékeket, pl. szappanoldatokat, szulfonált zsírsav vagy benzolszulfosav és hasonló sóinak oldatfiit használhatjuk. Az emulziókhoz mint adalékok oly anyagok, pl. cinkklorid, nitrofenol, aramon inni vegyii 1 etek vagy hasonlók is alkalmazhatók, melyeknek már önmagukban konzerváló vagy tűztél védő hatásuk van. Nem szükséges, hogy a felhasznált kátrányolajok savmentesít tessenek, a mennyiben savtól nem mentesített kátrányolajokat is használhatunk. A kátrányolajokhoz szándékosan is adhatunk fenolokat vagy fenol keverékeket, pl. karbolsavat, naftolt vagy más bennők oldható vegy lilétekét, mint naftilamint. Ugyanúgy a kátrányolajokban szerves vagy szervetlen anyagokat oldhatunk föl. A kívánt olajkoncentráció megfelelő mennyiségű víznek, illetve vízszerű oldatoknak a homogenizált keverékekhez való utólagos hozzákeverése által érhető el. Az impregnáló folyadék előállításának ezen módja által módunkban áll tetszőlegesen kis olajmennyiségeknek az ini])regnáló anyagokban való egyenletes elosztása, ami bizonyos viszonyok között előnyös lehet. pl. ott, ahol a kívánt, eredmény elérésére kisebb olajmennyiségek elegendők, mint amilyenek Kúpingáéi az impregnálandó test teljes átitatására szükségesek. Hogy az olajnak a homogenizáláshoz előkészített emulziókból való elválását, illetve kiválását lehetőleg elkerüljük, az olajokat körülbelül a fölhasználandó vizes folyadék fajsúlyával azonos fajsúlyra lehet beállítani vagy a vizes folyadékot az olajok fajsúlyára hozni. Lehet pl. kátrányolajat és kőolajmaradékokat, mint masutot egymással keverni, ami által oly keveréket kaphatunk, melynek fajsúlya körülbelül 1. A kátrányolajak fajsúlya valamivel nagyobb, mint a vízé, és pedig körülbelül 1 .(Hí, míg a kőolajmaradékok fajsúlya kisebb, mint I, körülbelül 0.02. Már használtak hidegben szilárd és melegben megolvadó anyagokból emui-