76764. lajstromszámú szabadalom • Ujítások revolverbiztosítókon
Megjelent 1920. évi június hó 26-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LETRAS 76764. szám. VII/gr. OSZTÁLY. Újítások revolverbiztosítókon. GAIDUSCHEK NÁNDOR IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 január hó 31-ike. Revolverbiztosítóknak tudvalevőleg az olyan villanyos olvadó biztosítókat hívják, melyeknél a tulajdonképeni biztosítékkal együtt még egy vagy több, azonos 'tartalékbiztosíték is közös foglalatba van beletéve, hogy a már kiolvadt biztosíték helyett mindjárt új biztosíték legyen kéznél. Rendszerint hat darab biztosíték van egy foglalatban. Az ilyen revolverbiztosítóknak az a hátrányuk van, hogy nz egyes biztosítékok átváltása szerfölött körülményes. A foglalatot és kapcsolódugót mindenestül ki kell csavarni a helyéből, szét kell lazítani az egészet és csupán akkor lehet tovaforgatni a foglalatot. Tovaforgatás után ismét össze kell erősíteni az egész biztosítót, s végül újból helyére csavarni. Ezen művelet sorozat egyrészt szakértelmet tételez föl, másrészt pedig hozzávaló szerszámokat igényel. Azonkívül sokáig tart az átváltás, ami különösen oly helyeken esik súlyosan a latba, ahol az egyes átváltásoknak egymást pillanatnyi gyorsasággal kell követnie. Jelen találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat egyidejűleg megszüntesse. A jelen találmány tárgyát képező újítások mindegyike közreható eszközt képez abban az irányban, hogy revolverbiztosítóknál az egyes biztosítékok egymásután minden szakértelem nélkül, puszta kézzel, a lehető leggyorsabban á t v á l t i í a tó k légy e n ek. Az első újítás lényegében abban áll,— hogy a biztosítékok közös foglalata fixen hozzá van erősítve egy középponti csavar gyanánt kiképezett csapszöghöz, amely a közös foglalat tengelyét képezi. Ez a csapszög a kapcsolódugóban lazán forog és úgy tartja össze a közös foglalatot, a kapcsolódugóval, hogy rúgó van közbeiktatva ezen csapszög és a kapcsolódugó közé. Ez a rúgó spirális, vagy tetszés szerinti más rúgó lehet és legcélszerűbben a csapszögnek a kapcsolódugó aljára eső fejrésze alá és a kapcsolódugó üregében helyezzük el. Ha az ilyen kapcsolódugót át kell váltanunk, akkor nem kell egyebet tennünk, mint a foglalatot a rúgó húzásával szemben kissé megemelnünk és egy osztással tovább forgalmink. Ezt szabad kézzel és minden különös szakértelem nélkül bárki pillanatnyi gyorsasággal megteheti. A következő újítás tulajdonképen egy más konstruktiv kiviteli alakja az előh| binek. és lényegében abban áll, hogy a NYOMDAHIBA^
