76764. lajstromszámú szabadalom • Ujítások revolverbiztosítókon
- 2 -biztosítékok közös foglalata lazán forog a tengelyét képező csapszög körül, amely fixen van hozzáerősítve a kapcsolódugóhoz és amely a közös foglalatot külsejéről kezelhető kapcsolószerv révén tartja össze a közös foglalatot a kapcsolódugóval. A tengelycsapszöget itt is középponti híg rendezzük el, és legcélszerűbben csavar gyanánt képezzük ki. A kívülről kezelhető kapcsolószerv szái' n y ascsa var illetve szárnyasanya, nyomógomb, stb. lehet. Az ilyen revolverbiztosítót úgy kezeljük, hogy először az illető kapcsolószervet- kissé meglazítjuk, a meglazított állapotban a foglalatot kissé fölhúzzuk és egy osztással tovaforgatjuk. Ezután a kapcsolószerve tájból megerősítjük. Ez az átváltás is minden előkészület és szerszám nélkül rendkívül gyorsan történhetik. Az imént leírt revolverbiztosítót úgy tökéletesíthetjük, hogy tetszés szerinti rugót is adunk a közös foglalat és a kapcsolódugó közé, amely a kettőt egymástól eltávolítani igyekszik, úgy hogy meglazítás után nem kell külön fölemelnünk a közös foglalatot, hanem ezt a műveletet. megtakaríthatjuk és ;1 továbbforgatását a meglazítás után nyomban eszközölhetjük. Valamennyi leírt revolverbiztosítót úgy tökéletesíthetjük, hogy a közös foglalatot és a kapcsolódugó két érintkező fölülete közül az egyiket enyhe átmenet' tel fogazásszerűen képezzük ki. A kapcsolódugó kontaktusa rendszerint kiáll az érintkezés síkjából és így akadályát képezi a tovaforgatásnak. Ezt az akadályt. az enyhe átmenetekkel bíró fogazás jel entéken yen csökken t i. Hozzátartozik még a leírt revolverbiztosítókhoz, hogy a közös foglalat külsejét oly fődé takarja le, amely a biztosítékkoszorúval szemben átlátszóvá van téve. Így mindenkor Kitekintéssel is ellenőrizhetjük, hogy rendben van-e a működő biztosíték, vagy pedig kiolvadt. Az idetartozó vázlatos rajzok jelen találmányom példáit tüntetik föl. 1. ábra keresztmetszet. 2. ábra részben nézet, részben keresztmetszet. 3. ábra a közös foglalat aljának alaprajza. 4. ábra az 1. ábrához tartozó födél fölül nézete. Az (1) közös foglalat hat darab, körben elhelyezett (2) üreggel bir és ezen üregekben van a (3) olvadó sodronybiztosíték. A biztosítékok alul (4) lemezkékben végződnek, amelyek a vezető érintkezés föliiletét képezik, fölül pedig (5) koronghoz kapcsolódnak. Az (1) foglalat közepén van a (6) csapszög. amely bele van csavarva, az (5) korongba és (7) ellenanyával van leszorítva. Minthogy az (5) korong maga is fixen van hozzáerősítve az (1) foglalathoz, ezen közvetett úton a ((}) csapszög is ugyancsak fixen van hozzáerősítve az (1) foglalathoz. A (6) csapszög lazán forog a (8) kapcsolódugóban és a kapcsolódugó (9) üregében egy (10) spirál rúgó van elhelyezve, amely egyrészt a csapszög (11) fejrészéhez, másrészt pedig a kapcsolódugó testéhez feszül. Az (1) foglalat ily módon hozzá van szorítva a (8) kapcsolódugóhoz. Ezen utóbbinak csatlakozó fölületeit a (11) fejrész, valamint a külső dugócsavarzat gyanánt kiképezett (12) fémborítás képezik. A kettő között a kapcsolódugóhoz tartozó (13) sodronybetét és (14) kiálló kontaktuscsap révén áramkör létesül egy (3) biztosítékon át, A megrajzolt példánál a jobboldali (3) sodrony képezi a működő biztosítékot és ha az kiégett, nem kell egyebet tennünk, mint az (1) foglalatot puszta kézzel kissé fölemelnünk, amíg a kiálló (14) kontaktuscsap magasságából kijutunk és ebben a helyzetben egy osztással tovább forgatjuk a foglalatot. Ha a foglalatot kiengedjük kezünkből, akkor azt a rúgó helyére csappant ja vissza és az áramkör egy új biztosítékon keresztül záródik-Fölülről a (15) födél takarja le a közös foglalatot, amely a (3) biztosítékok körével szemben (16) áttörésekkel bir. A föNYO