76627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előtészta készítésére

edény és a tésztagyúró csésze szivattyúvezetékek, részben szívó-, részben nyomóvezetékek útján vannak egymással összekötve. Ez lehetővé teszi, hogy a vizet, amely az előtészta szaporításához és a tészta készítéséhez szükséges, szintén a szivattyúk segítségével vigyük a kelló helyre. Ha pl. arról van sző, hogy a tésztagyúró csészébe vizet bocsássunk, hogy az érett előtésztával és liszttel főtésztává gyúrjuk, úgy ezt a vízmennyiséget az erjesztőedénvbe szivattyúzhatjuk, még mielőtt az ebben lévő érett előtésztát a gyúrőcsészébe szivattyúztuk volna át. Ebben- az esetben tehát a víz és előtészta kész keverékét szivattyúzzuk a gyúrócsészébe, sőt a so és egyéb hozagok is már hozzá lehetnek adagolva, úgy hogy a főtészta készítéséhez a gyúrógépbe csak lisztet kell a szokásos módon adagolni. Az eljárást azonban akképen is foganatosíthatjuk, hogy a nyers előtésztát előzetes vízadagolás nélkül a gyúrócsészébe szállítjuk és a főtészta készítéséhez szükséges vizet utólag az erjesztőedényen át szivattyúzzuk a gyűrűcsészébe. Ebben az esetben a víz az erjeszíőedényt, a csővezetéket és a szivattyút kiöblíti, a hozzátapadő előtésztamaradékoktól megszabadítja és ezeket szintén a gyúrócsészébe szállítja. A vízbevezetés egyetlen közös helyről történhet. A különféle edényeknek szivattyúvezetékek útján való összeköttetése továbbá egyszerű mechanotechnológiai segédeszköz arra, hogy az előtészta erjesztésének minden kémia-technológiai változtatását foganatosíthassuk. Így pl. legegyszerűbb módon eloszthatjuk az egész előtésztát és az egyes részekkel különféle módokon végezhetünk szaporítást. A vezetékrendszerbe mérlegeket is iktathatunk be a részek súlyának megállapítására, vagy pedig ismeretes szerkezetű lisztkocsikhoz új edényeket építhetünk hozzá, úgy hogy ezek a kocsik fölváltva az eddigi módon liszttel és az új eljárás szerint előtésztával tölthetők meg. Az

1. ábra vázlatosan az eljárás foganatosításának egy egyszerű példáját tünteti föl kovász készítéséhez, a

2. ábra oly elrendezést mutat, amely a pontosság tekintetében nagyobb igényeknek fele! meg, a

3. ábra fölülnézetben a gépek és készülékek előnyös elrendezését tünteti föl.

Az (a) keverőedényben (1. ábra) alapkovász van, amelyet a (g) vezetékből jövő liszttel és a (b) tartányból jövő vízzel teljes kovásszá alakítunk áj, amennyiben az (e) szárnyakat az (f) szíjkorong és fogaskerék áttétel útján ismert módon meghajtjuk. Ha a keverés be van fejezve, akkor az (i) szivattyút megindítjuk — legcélszerűbben mialatt az (e) szárnyak még forognak — és a teljes kovászkeveréket az (a) edényből kiszivatjuk s a (h) csővezeték útján a (c) erjesztőedények1 valamelyikébe szorítjuk. A (c) erjesztőedénvben a teljes kovászkeverék a szokásos több órai erjedésnek van alávetve. Ezen idő alatt a többi (c) erjesztőedényt ugyanilyen módon megtöltjük. Mihelyt az erjedés az elsősoiban megtöltött (c) edényben befejeződött, a (b) víztartányból annyi vizet eresztünk az (a) tartányba, amennyi elegendő, hogy az érett teljes kovászt a legközelebbi szaporításhoz új teljes kovásszá hígítsa. Ez a vízmennyiség ugyanazon az úton, nevezetesen az (i) szivattyún és a (li) vezetéken át a (c) erjesztőedénybe folyik és itt a jelenlévő teljes kovásszal elegyedik. Ekkor a (c) edény kiömlőnyílásánál elrendezett (n) csapot és az (o), (r), (s) és (t) csapokat átállítjuk, a (k) szivattyút megindítjuk e a (p), (q), (h) és (u) vezetékeken át a vízzel higíto't teljes kovásznak azt a részét, amely a szaporításra van szánva, az (a) edénybe vezetjük. A (g) vezetéken át lisztet .adagolva és az

(e) kavarószárnyakat megindítva új teljes kovászt készíthetünk és ezt ismét a * ismertetett módon valamelyik erjesztőedénybe szállíthatjuk. Az la) edény kisebb leiief. mint a (e) edények mindegyike mert abban erjedés folytán térfogatnövekedés nem következik be.