76627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előtészta készítésére
A (c) erjesztő edényben megmaradt hígított kovászt már most főtésztára való földolgozáshoz kell juttatni. El.sősornan ezt a kovászt még azzal a vízmennyiséggel szaporítjuk, amely a főtészta készítésére szükséges és ezt a vizet ismét a (b) víztartányból az időközben kiürült (a) keverőedényen és az (i) szivattyún at vezetiük be A (c) edény tartalma ni3r most a főtészta készítéséhez szükséges kovászt megfelelő hígításban tartalmazza. Ekkor a (k) szivattyút megindítjuk és az (n, o, r és s) csapok átállítása után a szivattyú a hígított kovászt a (p és v) vezetékeken át a (d) gyúrógépbe szailítja, amelybe a (gl) csövön át a főtpsvta készítéséhez szükséges liszt ömlik be. Ennél az elrendezésnél a (c) edényben lévő teljes kovász eloszlása volumetnkrí» módon megy végbe. A 2. ábrán föitiinteteti berendezésnél a teljes kovász készítése, úgy mint az 1. ábrában, az (a) keverőedényben alap kovászból történik víznek és lisztnek a (b) edényből és a (g) csövön át való adagolása útján. Az elkészült teljes kovászt ugyancsak azonos módon az (i) szivarrá segítségével a (c) erjesztőedények va’amelyikébe szállítjuk és itt az érlelés megtörténtével vízzel ugyanolyan módon hígítjuk. A hígított elegye: azonban ezután nem osztjuk szét azonnal, mint az Lábra szerint, hanem a higítot; elegyet előbb az (m) vezeték beiktatásával és a (k) szivattyú segítségével a (c) edényben körforgásba hozzuk, hogy az elegyet tökéletesebben homogenizáljuk. A kovásznak az új beállításhoz használandó részét a edényből nem volumerrikus úton vesszük el, hanem az (n) vezeték közbeiktatásával a kovásznak ezt a részét előbb az (e) mérlegen elhelyezett (\v) mérlegtartányba szivattyúzzuk, amelyből az lemérve az (a) keverőedénybe folyik. Minthogy a (c) erjesztőedénybe szállított mennyiség pontosan megállapítható, amennyiben a/, (a)-ba bevezetett anyag nem volumetrikusan, mint az 1. ábra szerint, hanem súly szerint van megmérve, ennélfogva _..... - - . - -hibaí» pontosabban van megszabva az a kovászmennyiség is, amely — az 1. ábrán föltüntetett módon — a gyúrógépbe folyik. Természetesen lehetséges volna ezt a kovászmennyiséget is megfelelő vezetékelrendezés alkalmazásával ugyanabban vagy egv másik mérleg tar tányban súlv szerint lemérni, továbbá a vezetékelrendezés olyan is lehetne, hogy a kovász a C\v) mérlegtartányból nem saját súlyánál fogva folyik le, hanem azt a (k) szivattyú vagy valamely más szivattyú kiszívja. Ebben az esetben a szívócső és a mérlegtartány között mozgatható tömlődarabot kellene beiktatni. A szivattyúk és a vezetékek elrendezésének változtatásával kémia-technikai tekintetben az erjesztés vezetését minden irányban a szükségletnek megfelelően szabályozhatjuk. A 3. ábra fölülnézetben mutatja a gépeknek és készülékeknek az üzemre elő nyös azon elrendezését, ameiv az új iésztakészítési eljárás foganatosítását lehetővé teszi. Itt az (x) tésztakészítő helyiségtől különválasztott (y) előtésztaerjesztő helyiség van elrendezve. A kőt helyiséget a (z) ajtó köti össze egymással. Az (y) erjesztőhelyiségben húsz (c) eriesztőedény van fölállítva, amelyek mindegyike az (yl) kiszolgáló folyosörc-1 hozzáférhető. Az (x) munkahelyiségben az (a) keverőedény, a (b) víztartány cs a (d) tésztagyúrógép van fölállítva. A (c) erjesztőedények, amelyek az (y) erjesztőhelviségben vannak elrendezve, az ismertetett módon csővezetékek útján állanak - összeköttetésben a munkahelyiségben elhelyezett gépekkel és készülékekkel. Mindkét helyiség fűtése és szellőztetése kiilön-külön az erjesztés vezetésének igényei szerint foganatosítható. Szabadalmi igen vek. 1 Eljárás előtészták készítésére, jellemezve azáltal, hogy ,a szükséges keverő és erjesztő folyamatok külön edényekben mennek vegbe oly módon, hogy a beállító anyagot, az alap