76611. lajstromszámú szabadalom • Előre szökő csővel bíró löveg
_ a — harántnietszeti fölülete legalább is oly nagy, mint a (c) dugattyúnak hatásos fölülete. Az (a) belső hengernek palástja, hátsó végénél, az (e) átfolyási nyílásokkal van ellátva, melyeknek összíölülete szintén legalább oly nagy, mint a hatásos dugattyúfölület. Maga a dugattyú ismert mcdon a (d) átfolyási nyílásokkal van ellátva, melyekhez a hátraszökésnél a (h) korong szintén ismert módon hozzáfekszik. Az (a) henger belső fölületébe ezenkívül az (f) huzagok vannak bevágva, méh ek a háti aszökésnél a fékező folyadék számára áwobási nyílások gyanánt szerepelnek. Tegyük föl egyelőre, hogy a (c) dugattyú egészen tömör, vagyis hogy az nincs a (d) nyílásokkal ellátva és hogy a hengeren az (i) huzagok sincsenek elrendezve, akkor a csőnek a 2. ábrában föltüntetett állásból való előreszökésénél, amikor is a (c) dugattyú az (a) hengerhez képest az ezen ábrában föltüntetett nyíl irányában mozog el, a folyadék a dugattyú által eltolatik. miközben a folyadék az (a) hengernek (e) nyílásain átárazunk, a két (a) és (b) henger Között ellenkező irányban tovább folyik és végre az .(a) henger mellső végén elrendezett (g) nyílásokon át a dugattyú másik oldalára folyik. Mivel azonban az (í) átfolyási csatornák a visszaszökés fékezésére tényleg léteznek és a (c) dugattyú tényleg el van látva a (d) átfolyási nyílásokkal, melyek az előreszökésnél (1. ábra) az elmozgo (h) korong által szabadakká tétetnek, az (e és g) nyílásokat, valamint az (r) térnek harántnietszeti fölületét is tényleg valamivel kisebbre lehet méretezni, mint ahogy az a föntiek szerint szükséges volna, mert a fékező folyadék az előreszökésnél részben a (d) nyílásokon és az (f) huzagokon át is átáram'lik a dugatytyúnak másik oldalára. Hogy a hátraszökésnél csaik az (f) huzagok legyenek nyitva és hogy ezáltal helyes fékezést kapjunk, az (a) hengernek mellső végén a hengerben a dugattyún!don még az (i) gyürütolattyú vezettetik, mely az előreszökésnél az (il) rúgó által visszaszoríttatik és a (g) nyílásokat szabadokká teszi, a hátraszökésnél pedig a fékező nyomás által akként tolatik el. hogy az a (g) nyílásokat elzárja. A lövegcső az előreszökő csővel bíró lövegeknél ismert módon a hátraszökés végén (2. ábra) az (1) rögzítőszerkezet által megfogatik, amikor is a (k) előreszöktető rúgó össze van nyomva. Ha az (1) rögzítőszerkezet kikapcsoltatik. akkor a (k) rúgó a csövet előrehajtja; mihelyt a cső az (s) utat megtette, az az (m) elcsattantó csappal a csőágyon elrendezett fix (n) ütközőhöz ér, amikor is a lö-‘ vég elsüttetik. A cső ezután a visszalökés következtében hátraszökik, mely hátraszökésének végén az (1) rögzítőszerkezet által ismét megfogatik, minek megtörténtével a csövet újból lehet tölteni és irányítani. Ha a csőnek a lövési állásába való jutásakor a lövés nem sül el. akkor a cső az előreszökést folytatja, amikor is a csövet fékezni kell. Ez akként történik, hogy az (a) henger hátsó végében elrendezett (o) tövis a dugattyúrúdnak (ol) furatába hatol. Mivel ezen furat fékező folyadékkal van megtöltve és az (o) tövis hornyokkal van ellátva vagy megfelelő görbe mentén fokozatosan vékonyodik, az (ol) furatban lévő fékező folyadék az (o) tövis behatolása közben kiszoríttatik, amikor is a folyadéknak a tövis és az (ol) furat közt fönmaradó és az előreszökésnél mindinkább szűkülő gyűrűalakú harántmetszeten át kell folynia; ekkor történik már most a lövés el nem siilésekor a lövési álláson túlfutó csőnek fékezése. A részek ezen állása az 5. ábrában van föltüntetve; a^ ezen ábrában föl tüntetett foganatosítási alaknak részei lényegileg és az eddig az 1__4. ábrában föltüntetett foganatosítási alakra vonatkozólag ismertetett részekkel megegyeznek; külömbség csak annyiban áll fönn, hogy az 5. ábrában föl tüntetett foganatosítási alak egy kiegyenlítő szerkezettel van kibővítve, mely a lövés el NYOMDAHI
