76611. lajstromszámú szabadalom • Előre szökő csővel bíró löveg
— % — nem sülősekül, vagy a fékező folyadék megmelegedésekor jön működésbe. Ezen kiegyenlítőszerkezet a (p) dugattyúból áll mely az (a) hengernek egy külön terében van vezetve és mely a (q) rúgó által rendesen a pontvonalozottan föltüntetett állásban tartatik. Ha ^azonban a lövés el nem sül, vagy ha a fékező folyadék megmelegedés következtében kitágul, akkor a folyadék a (t) nyílásokon át a (p) dugattyú mögé jut, mely ekkor a (q) rúgönak összeszorítása közben elmozdul és a fékező folyadéknak ad helyet. Ha a fékező henger akkor töltetnék meg, ha a résziek azt az állást foglalják el, amelybe azok a lövés el nem sülésekor jutnak, vagyis ha azok az 5. ábrában föltüntetett állást foglalják el és ha a csövei ekkor hoznők az irányítási állásba, akkor a fékező hengerben vákuum keletkeznék, még pedig azáltal, hogy a dugattyúrúd a fékező hengerből kijönne. Ez a vákuum részben akkor is fönnállana, ha a cső az előreszökésnél a lövési állásban van és csak akkor tűnnék el, ha a lövés el nem sülésekor a dugattyúrúd ismét teljesen visszament volna a fékező hengerbe. A lövegnek normális' működésénél, melynél a hátraszökés a lövési állásból történik, eszerint a fékező útnak első részében a hátraszökésnél nem történnék fékezés, hanem csak akkor, amikor a dugattyú a folyadékot annyira nem szorította vissza, hogy abelső hengertér ismét teljesen meg van töltve. Hogy ezen hátrány elkerültessék, a jelen találmány szerint a fékező hengert akkor töltjük meg, ha a részek az 1. ábrában föltüntetett lövési állásban vannak. Ezen töltés foganatosíthatása céljából az említett (p) kiegyenlítöszerkezet van elrendezve, mely a lövés el nem sülésekor a fékező folyadékot a külön térbe beengedi. Ha a csövet a lövés el nem sülésekor elfoglalt állásból ismét kihúzzuk, akkor a (p) dugattyú a (q) rúgó hatása alatt ismét a pontvonalozottan föltüntetett állást foglalja el. A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az eddig ismer tettek tői abban különbözik, hogy csak egy henger van elrendezve. A (c) dugattyú itt is el van látva a (d) átfolyási nyílásokkal, melyek az előreszökésnél az (f) huzagokkal együtt a fékező folyadék átömlését megengedik. Ekkor azonban a dugattyúrúdnak a hengerből való kijövetele következtében létesülő vákuumnak hatását akként érvényesítjük, hogy a (d) nyílások megfelelő méretezése által ne lörténjék fékezés az előreszökésnél, kivéve, ha pl. a lövés el nem sülésekor a cső a 6. ábrában föltüntetett lövési álláson túlment és az (o) tövis a dugattyúrúdnak (ol) furatába hatolt; ékkor a (p) kiegyenlítőszerkezet ismét működésbe jön. A vákuumnak hatása magánál az előreszökésnél — tehát az átfolyási nyílások nélkül — akként érvényesülne, hogy a folyadék a dugattyú előtt mindaddig elöretolatnék, míg a vákuum kiegyenlíttetnék, amikor azonban nem történik fékezés Átfolyási nyílások elrendezésénél azonban a cső ezen útja közben is fog folyadék átáramlani úgy. hogy az elöreszökésnek többi részében még csak kis mennyiségű fékező folyadék fog a dugattyú másik oldalára átáramlani. Ekkor azonban az átfolyási nyílásoknak kellő méretezése által a fékezést kikerülhetjük. A vákuum nagyságát a dugattyúrúdnak kellő méretezésével határozhatjuk meg. A hátraszökésnél a (h) korong a (d) nyílások elé fekszik, amikor is a folyadék csak az (f) huzagokon át juthat a dugattyú másik oldalára; ezen huzagok akként vannak méretezve, hogy a szükségelt fékező hatás létesüljön. A 7. ábrában bemutatott foganatosítási alak annyiban megegyezik a 6. ábrában föltiintetett foganatosítási alakkal, hog} . itt is csak egy henger van elrendezve. A dugattyú azonban másként van szerkesztve és az i.x) átfolyási nyílásokkal van ellátva, melyek a (z) tolattyúval öszszekötött (y) szelep segélyével a hátraszökésnél elzáratnak. Az előreszökésnél a szelep a folyadék nyomása alatt nyílik és | ezt a dugattyu másik oldalára engedi BAs
