76494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üzemen kívül álló töltött ólomakkumulátorok karbantartására

Megjelent 1920. évi május hó lO-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76494. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás üzemen kívül álló töltött ólomakkumulátorok karbantartására. DR KUGEL MÓRICZ MÉRNÖK WEISSWEILERBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 18-ika. Elsőbbsége 1918 január hó 9-ike. Ólomakkumulátorokat töltésük és üzem­behelyezésük után igen gyakran kell hosszabb időn át használaton kívül tar­tani, például üzemkész szállításra alkal­mas elemek raktározásánál, töltött pót­elemek eltevésénél, hosszabb üzemszüne­telésnél és másefféle alkalommal. Ez ese­tekben az a hátrány mutatkozott, hogy az elemek, dacára annak, hogy nem kapcsol­tattak be, erős elhasználódásnak vannak kitéve. A hatékony anyag megkeménye­dik, kapacitásában csökken és nehezen vagy egyáltalán nem tölthető ismét föl. Azonkívül kitágul és ezáltal hordozóját széjjelrepeszti, amennyiben ez könnyű rácsokból áll. Eddig nem sikerült ezen hátrányok kiküszöbölése. Az ily esetekre rendesen megadott azon utasítások, hogy az elemeket teljesen töltött állapotban raktározzák el és azokat időről-időre is­mét föltöltsék, vagy - hosszabb időre túl­­töltsék, csak igen korlátolt módon hárít­ják el az említett hátrányt. A technika mai állása szerint, nem használt akkumu­látorlemezek elromlásának megakadályo­zására, az egyetlen mód az, hogy azokat a savból kiemelve raktározzuk el. Jelen találmány lehetővé teszi az emlí­tett hátrányoknak egyszerű módon való kiküszöbölését, A találmány ama fölis­merésen alapszik, hogy valamely akku­mulátorban, még ha az teljesen nyuga­lomban is van, a sav behatására lassan - kint ólomszulfát képződik és pedig mind­két lemezben. Ugyanezzel a hatással van­nak csekély, gyakorlatilag alig elkerül­hető szerkezeti hibák is. Ily szulfátkép­ződésnek, amely ismeretes módon minden kisütésnél is végbemegy, általában elő­ször semminemű káros hatása nincsen, mivel normális körülmények között a ha tékony anyag eléggé likacsos, hogy a szulfátképződéssel járó térfogatnöveke­dést fölvegye. Azonkívül az egyes szul­­fátrészeeskék oly kicsinyek és a jó vezető ólomszuperoxidban, illetőleg ólomszi­vacsban annyira finoman vannak eloszt­va, hogy a rákövetkező töltésnél a szul­fát könnyen visszaképződhetik. Ha azon­ban a szulfát hosszabb ideig marad az anyagban, úgy lassanként nagyobb szul­fátkristályok képződnek, ami az anyag kemény, kristályos vázában nyilatkozik meg, amit különösen pozitiv lemezben figyelhetünk meg föltűnően. A nagy ólomszulfátkristályok csekély összfölüle­­tük és ezzel járó csekély oldási sebessé­gük folytán egyszerű töltés által általa-I. IWOMDAHlBAs

Next

/
Thumbnails
Contents