76494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üzemen kívül álló töltött ólomakkumulátorok karbantartására
Megjelent 1920. évi május hó lO-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76494. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás üzemen kívül álló töltött ólomakkumulátorok karbantartására. DR KUGEL MÓRICZ MÉRNÖK WEISSWEILERBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 18-ika. Elsőbbsége 1918 január hó 9-ike. Ólomakkumulátorokat töltésük és üzembehelyezésük után igen gyakran kell hosszabb időn át használaton kívül tartani, például üzemkész szállításra alkalmas elemek raktározásánál, töltött pótelemek eltevésénél, hosszabb üzemszünetelésnél és másefféle alkalommal. Ez esetekben az a hátrány mutatkozott, hogy az elemek, dacára annak, hogy nem kapcsoltattak be, erős elhasználódásnak vannak kitéve. A hatékony anyag megkeményedik, kapacitásában csökken és nehezen vagy egyáltalán nem tölthető ismét föl. Azonkívül kitágul és ezáltal hordozóját széjjelrepeszti, amennyiben ez könnyű rácsokból áll. Eddig nem sikerült ezen hátrányok kiküszöbölése. Az ily esetekre rendesen megadott azon utasítások, hogy az elemeket teljesen töltött állapotban raktározzák el és azokat időről-időre ismét föltöltsék, vagy - hosszabb időre túltöltsék, csak igen korlátolt módon hárítják el az említett hátrányt. A technika mai állása szerint, nem használt akkumulátorlemezek elromlásának megakadályozására, az egyetlen mód az, hogy azokat a savból kiemelve raktározzuk el. Jelen találmány lehetővé teszi az említett hátrányoknak egyszerű módon való kiküszöbölését, A találmány ama fölismerésen alapszik, hogy valamely akkumulátorban, még ha az teljesen nyugalomban is van, a sav behatására lassan - kint ólomszulfát képződik és pedig mindkét lemezben. Ugyanezzel a hatással vannak csekély, gyakorlatilag alig elkerülhető szerkezeti hibák is. Ily szulfátképződésnek, amely ismeretes módon minden kisütésnél is végbemegy, általában először semminemű káros hatása nincsen, mivel normális körülmények között a ha tékony anyag eléggé likacsos, hogy a szulfátképződéssel járó térfogatnövekedést fölvegye. Azonkívül az egyes szulfátrészeeskék oly kicsinyek és a jó vezető ólomszuperoxidban, illetőleg ólomszivacsban annyira finoman vannak elosztva, hogy a rákövetkező töltésnél a szulfát könnyen visszaképződhetik. Ha azonban a szulfát hosszabb ideig marad az anyagban, úgy lassanként nagyobb szulfátkristályok képződnek, ami az anyag kemény, kristályos vázában nyilatkozik meg, amit különösen pozitiv lemezben figyelhetünk meg föltűnően. A nagy ólomszulfátkristályok csekély összfölületük és ezzel járó csekély oldási sebességük folytán egyszerű töltés által általa-I. IWOMDAHlBAs
