76421. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű repülőgépek és egyéb géperejű járművek részére
dezve/'melyeknek egyike, vagy pedig a (8) tengely maga is szerepelhet közös közlőmű gyanánt. A közös közlőmű körül természetesen kettőnél több motor is lehet elhelyezve, akként, hogy minden motor' egy-egy (4) kapcsoló segélyével bekapcsolható vagy kiiktatható. Ezen esetben fogaskerékáttétel alkalmazásánál, csupán az (5, ill. 5a, 5b) fogaskerekeket kellene oly nagyra méretezni, hogy a kapcsolók által forgatott megfelelő (9), ill. (9a. 9b) hajtókerekeknek helyük legyen az (5, ill. 5a, 5b) fogaskerekek kerületén a kapcsolódásra, vagy pedig a közös (8) tengelyen több (5) fogaskereket kellene akként elhelyezni, hogy minden egyes (5) fogaskerék egy-egy motor hajtókerekével kapcsolódjék. Lánchajtás esetén (8. ábra) a párhuzamos forgattyútengelyekkel ellátott motorok a közös (8) közlőmühöz képest tetszés szerinti viszonylagos helyzetben lehetnek. A közös közlőmü elrendezésével elérjük, hogy a légcsavarok állandóan kényszermozgásra vannak kapcsolva, tehát akár valamennyi, akár csak egyik motorral hajthatók meg. Erre való tekintettel oly váltóhajtóműről gondoskodunk, mely lehetővé teszi, hogy valamennyi (3) motorral való üzemnél az ábrázolt példaképem foganatosítási alaknál mindkét (3) motorral nagyobb, egy motorral való üzemnél pedig kisebb áttétel kapcsolható be. Ezen váltóhajtómű kiképzése olyan, hogy a hajtómükerekek egymással állandóan, tehát az áttétel változtatásánál, vagy a motor kiiktatásánál is kapcsolódnak, aminek általában az az előnye, hogy a hajtóműben az át- vagy bekapcsolásnál lökések elő nem fordulnak. Ezen előnynek különösen repülőgépeknél van nagy fontossága, mivel ezeknél a fogaskerékeltoláskor előállható fogtörés veszélyét már eleve is ki kell zárni, mely követelményeknek a jelen találmány meg is felel. Hogy a hajtókerekek kapcsolódását sem a be- és kiiktatásnál, sem pedig az áttétel változtatásánál ne kelljen megszüntetni, a (4) kapcsoló maga tengelyirányban eltolható, míg az általa forgatott (9a), (9b) hajtókerekek el nem tolhatok. Hogy ezen hajtókerekek csak a kapcsolóval való szilárd összeköttetésük létesítése után hozassanak forgásba, a kapcsoló többszörös kapcsoló gyanánt van kiképezve, amelyet a 2. ábra tüntet föl részletesen. A (9a és 9b) hajtókerekek között elrendezett kapcsoló a mótortengely (18) meghosszabbítására eltolhatóan ékelt, tehát a hajtórészt alkotó (13) dobból, továbbá a hajtott részt alkotó (12) dobból és a két rész között összeköttetést létesítő (14) szalagrúgóból áll, amelynek egyik vége a hajtott (12) dobbal van összekötve, másik vége pedig az alább leírandó feszítőszerkezethez van kapcsolva. Hogy a kapcsoló lehetőleg kis helyet foglaljon el, a két darab egymásban van elrendezve. A külső (12) dob mindkét homlokoldalán (10a, 11a) kapcsolókarmokkal van ellátva, melyek a (9a, 9b) hajtókerekek homlokoldalainak (10b, 11b) karmaival kapcsolódnak. Hogy a két dobot csak együttesen lehessen tengelyirányban elállítani, a dobok egyik irányban a (15) persely külső karimája, a másik irányban pedig a külső dobra rácsavart (17) zárófödél központos, hüvelyalakú (16) részének belső vége útján vannak egymással összekötve. A (16) hüvely a mótortengely (18) folytatásán eltolhatóan és elforgathatóan van elrendezve és a körömkapcsoló ki- és beiktatása, ill. az áttétel változtatása céljából a dobok tengelyirányú elcsúsztatására szolgál. A (14) szalagrúgót az ugyancsak tengelyirányban elcsúsztatható (19) persely működteti. A (19) persely a (20) állítóéket hordja, mely két, a tengelyközép mindkét irányában emelkedő, tehát vájatot alkotó ékfölülettel bír. Ezen fölületek között mozog a (22) csap körül lengően ágyazott (23) kétkarú emelő végén ülő (21) görgő (3. ábra), míg az emelő másik vége a (14) szalagrúgóhoz van csuklósán foglalva. A középállásban, vagyis a nyomda
