76251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uj cellulozaszármazékok előállítására
3750 sr. vízzel hígítunk ós a vízfürdőben kavarás mellett a teljes megmerevedésig hevítünk.A megmerevedett masszát, mely a kavarás következtében kis darabokra esett szét, áramló vízben alaposan kimossuk, elaprítjuk, 5000 sr.-re lesajtoljuk és 1000 sr. 50%-os nátronlúgban föloldjuk. Az oldatot aztán az esetleges oldatban részecskéktől szűrés, vagy szűrőposztón át való sajtolással lehet megszabadítani. b) Cellulózának a Schweizer-féle reagensben való oldatából a cellulózahydrátot, ill. a hydrocellulózát hígított kénsav által kicsapatjuk és nátronlúgbain űgv föloldjuk, hogy az oldat 120 sr.-e 10 sr. hydrocellulózát és 10 sr. marónátront tartalmazzon. c) Cellulózát 30—50%-os nátronlúggal hevítünk, a lúgot leöntjük, a keletkezett hydrocellulózát (acidcellulózát) pedig víz hozzáadása által oldatba hozzuk. Ezen, előnyösen átszűrt oldatot azután hígított kén- vagy ecetsavval kicsapatjuk, a kicsapott hydrocellulózát pedig, előnyösen előzetes kimosás után, nátronlúgban úgy oldjuk föl, hogy az oldat 120 sr.-e 10 sr. hydrocellulózát és .10 sr. marónátront tartalmazzon. A 100 sr. cellulózának, ill. cellulózahydrátnak és 100 sr. marónátronnak megfelelő a), b) vagy c) oldat .1200 saruét 30%-os nátronlúg 100—400 sr.-ével elegyítjük, jól összekavarjuk és gyengén melegítjük. Ehhez aztán 200 sr. diéthylszulfátot adunk kis adagokban, és esetleg még egy ideig utána melegítjük. A zavaros rekaciómasszát forró vízzel hígítjuk és hígított kénsavval savanyítjuk, mikor is a keletkezett éter leválasztatik; ezt aztán egy forróvíztölcséren összegyűjtjük és forró vízzel alaposan kimossuk. A cellulózának kimosott éthyléterét most vagy rögtön, vagy alkohollal való előzetes kezelés, vagy alkohollal, vagy alkohollal és éterriei való víztelenítés után vákuumban vagy melegben, vagy a levegőn, megszárítjuk, vagy, ha kívánatos, még egy tisztítóeljárásnak vetjük alá. Ezen tisztítóeljárás pl. hideg vízben újból való föloldásban és alkohol által való kicsapatásban, magában, vagy sóoldatok jelenlétében való fölhevítésben állhat,. A cellulózának ily módon nyert éthvlétere fehér, porszerű, pelyhes test, mely hideg vízben, hangyasavban, hideg vagy meleg vizes ecetsavban, vizes pyridinben könnyen oldható, alkoholban és meleg vízben azonban oldhatatlan. II. A 100 sr. cellulózának, ill. cellulózahydrátnak és 100 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikét 30%-os nátronlúg 100—400 sr.-ével fölmelegítjük és 300 sr. diéthylszulfáttal lassanként elegyítjük, mire még utánhevítés következhet. A reakciókeveréket kavarás, rázás, dagasztás vagv súrolás mellett hígított kénsavval savanyítjuk, szűrőberendezésen összegyűjtjük és forró vízzel alaposan kimossuk. A továbbkezelés ugyanaz, mint az (I) foganatosítási példánál. A cellulózának nyert éthylétere fehér, porszerű vagy pelyhes test, mely hideg vízben, kristályos ecetsavban, hangyasavban, pyridinben, dikl.rhydrinben, éthylformiátban és víztartalmú aceton bari könnyen oldható, forró vízben pedig oldhatatlan. III. A 100 sr. cellulózának és 10 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének 1200 sr.-ét 30—40%-os nátronlúg 200—400 sr.-ével melegítjük és aztán 500 sr. diétylszulfátot viszünk be lassanként, mimellett a reakcióhőfok emelkedik, a cellulózaéter pedig leválasztatik, melyet vagy rögtön szűrőberendezésen összegyűjtünk, forró vízzel kimosunk és aztán savval kezelünk, vagy pedig az egész reakciókeveréket erős kavarás, rázás, vagy dagasztás mellett, hígított kénsavval megsavanyítjuk, aztán szűrjük és kimossuk. Az éthyléter elkészítése ugyanúgy történik, mint az I. foganatosítási példánál. Minthogy azonban ezen éter alkoholban oldható, ennélfogva lehet azt oly módon