76251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uj cellulozaszármazékok előállítására
ni lllllll |l | I l|| l I il III II Ml ill 7 -is tisztítani, hogy alkoholban oldjuk és éterrel, benzollal, vagy hasonlóval lecsa- ' patjuk. A cellulóza ezen éthylétere fehér, por- | szerű, vagy pelyhe® test, mely hideg vízben, alkoholban, methylalkoholban, kristályos ecetsavban, hangyasavban, pyridinben, dicklórhydrinl>en, nitrobenzolban, j éthylformiátban és vizes acetonban könnyen oldható, forró vízben azonban oldhatatlan. IV. A 100 sr. cellulózának ós 100 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének 1200 sr.-ét 500 sr. diéthylszulfáttal elegyítjük, melegítjük ós szukceszszive 30% nátronlúg 220 sr.-ével vagy egy 25%-os alkoholikus kálilúgnak ekvivalens mennyiségével keverjük. Szükség esetén még utána hevítünk. A földolgozás itt is úgy történhet, hogy rögtön meleg vízzel hígítunk, szűrünk és aztán a cellulózának a szűrőn lévő éthyléterét kimossuk, hogy azt aztán savval való utólagos kezelésnek vesszük alá, vagy hogy a reakciókeveréket a reakció bevégezte után, pl. hígított kénsavval, megsavanyítjuk, szűrjük és a csapadékot alaposan kimossuk. Az elkészítés a III. foganatosítási példához hasonlóan történik. A kész éter fehér, por szerű, vagy pelyhe® anyag, mely hideg vízben, alkoholban, methylalkoholban, kristályos ecetsavban, hangyasavban, pyridinben, diklórhydrinben, nitrobenzolban, éthylformiátban, vizes aceton ban könnyen oldható, forró vízben azonban oldhatatlan. V. A 100 sr. cellulózának ós 100 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének 1200 sr.-ét 500 sr. diéthylszull'áttal elegyítjük, melegítjük és szukceszszive 50%-os nátronlúgnak 130—220 sr.ével, vagy erős alkoholikus kálilúg ékvivalens mennyiségével keverjük. Erre — j ha szükséges — utánhevítés következik. A további földolgozás a 111. és IV. foganatosítási példához hasonlóan történik. A nyert cellulózaéter fehér, porszerü, vagy pelyhes test, mely hideg vízben, alkoholban, methylalkoholban, kristályos ecetsavban, hangyasavban, pyridinben, diklórhydrinben, nitrobenzolban, éthyl. formiátban, vizes acetonban könnyen oldható, tetraklóréthánban kocsonyaszerűvé válik, forró vízben pedig oldhatatlan. VI. A 100 sr. cellulózának és 100 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének sr.-ét egy 30%-os nátronlúgnak 110 sr.-ével keverjük, melegítjük és aztán ehhez 166-6 sr. diéthylszulfátot adunk. Kb. egy fél óra után ismét 110 sr. 30%-os nátronlúgot és 166-6 sr. diéthylszulfátot adunk hozzá, mely hozzáadást egy fél óra múlva újból megismételünk úgy, hogy összesen 330 sr. 30%-os nátronlúgot és 500 sr. diéthylszulfátot adtunk hozzá. Ezután, ha szükséges, utánmelegítünk és a III., IV. és V. foganatosítási példáknál leírt mód szerint tovább dolgozunk. A nyert cellulózaéthyléter fehér, porszerü, vagy pelyhes test, melv hideg" vízben, alkoholban, methylalkoholban, hangyasavban, kristályos ecetsavban, pyridinben, dicklórhydrinben, nitrobenzolban, éthylformiátban és vizes acetonban oldható, de forró vízben oldhatatlan. VII. A 100 sr. cellulózának és 100 sr. marónátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének 1200 sr.-ét 625 sr. 40%-os nátronlúggal keverjük, gyengén melegítjük és hozzá folytatólagosan 600-—750 sr. diéthylszulfátot adunk. Ennek hozzáadása után rögtön, vagy bizonyos idő múlva 500 sr. 50%-os nátronlúgot és 600—700 sr. diéthylszulfátot adunk hozzá. A cellulóza éthyléterének kiválasztása a hőmérséklet egyidejű emelkedése és a massza habzása. mellett történik. A
