76070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csppfolyós tüzelőanyagoknak elégési mótorokba való bevezetésére

— 3 — más fokozása által kiküszöbölni. Ha pl. a fúvókatér szerkezeti okokból nem állhat függőlegesen, úgy az üzemtüzelőanyag raktározása folytán, teljesen függetlenül attól, hogy ez a raktározás mikor történik, a tüzelőanyagrészecskék a befúvólevegőben egyenetlenül osztatnak el. Ebből kifolyólag a tüzelőanyag az elégési térben is egyenetlenül oszlik el és a munkahengerben összesűrített levegőt csak tökéletlenül használja fel az elégés folyamatánál. A részben a tüzelőanyag fölött az elégési térbe jutó befúvólevegő pedig szintén kedvezőtlenül befolyásolja az elégés folyamatát. A találmány szerinti eljárás értelmében a gyújtó tüzelőanyagnak már ismert módón a befúvószelep nyitása előtt több-ke vesebb ideig való fölhalmozása után az üzemi tüzelőanyagot csak a befúvószelep nyitása után fecskendezzük be a tüzelőanyagszivattyú segélyével egy szűk nyíláson, vagy a fúvókatér kerületén elosztott több bevezető csatornán át. A találmány célja, hogy a gép bármely terhelésénél a nehezen gyuladó tüzelőanyagok tökéletes elégését biztosítsuk a fúvókatér helyzetétől függetlenül, anélkiH, hogy az egyennyomású motoroknál szokásos nyomás- és hőmérsékletemelkedés határait túllépnék. A rajzmelléklet 1. ábrája a találmány egy példaképeni foganatosítási alakját mutatja be. A befúvószelepet és tüzelőanyagszivattyút működésbehelyező vezérlőtárcsák, a 2. ábrában azon helyzetben vannak egymás fölé rajzolva, amely a befejezett kompressioperiodus dugattyúállásának felel meg. A 3. és 4. ábrák a tüzelőanyag bevezetésének egy más módját mutatják be. Az 5. ábrában bemutatott diagramm a munkaíjengerben végbemenő elégési folyamatot szemlélteti. Az 1. ábrán (10)-el jelzett tüzelőanyagszivattyút a berajzolt irányban forgó vezérlőtárcsa hajtja. A (3) tüzelőanyagtérbe befúvandó első tüzelőanyag az elégési folyamat bevezetésére szolgáló, eddig gyujtótüzelőanyagnak nevezett részét a (B) vezénylőtárcsa egy emelkedése szállítja annak a (20) ponttól a (21)-ig való forgása alatt a hengerrel pállandó összeköttetésben álló (2) fúvókatérbe. Ennek olyan időben kell történnie, amikor az (1) befúvószelep a (4) térben nyomás alatt álló befúvólevegőt az elégési tértől elzárja. A (8) vezénylőtárcsának (a) szöggel való elfordulása alatt a szivattyúthajtó (9) csiga a kocentrikus (21, 22) körívet futja be és nem szállít tüzelőanyagot. Az (a) szög nagysága a tüzelőanyag gyulékonyságától függ. Nehezen gyuladó tüzelőanyagoknál az (a) szögnek nagynak kell lennie, hogy a fúvókatérben fölraktározott tüzelőanyag lehető nagy fokú előmelegítés céljából hosszabb ideig álljon a munkahengerben uralkodó magas hőfok hatása alatt. Könnyen gyuladó tüzelőanyagokat viszont nem szabad túlsokáig ezen magas hőfok hatásának kitenni, mert a fúvókatérben idő előtt megyuladhatna. Ilyen tüzelőanyagok alkalmazásánál az (a) szögnek kisebbnek kell lennie és adott körülmények között a (2) fúvókateret közvetlen a befúvószelepülés mögé a (4) térbe kell visszahelyezni. A sűrítési löket végén az (1) befúvószelep (7) mozgatócsigája a kormánytengelyen a (8) tárcsa mellé fölékelt (6) vezénylőtárcsa (18) pontjával jön érintkezésbe. A (6) vezénylőtárcsa (18) pontnál kezdődő emelkedése az \(1) befúvószelepet nyitja és a (4) térből a (3) elégési térbe áramló befúvólevegő a (2) fúvókatérben fölhalmozott összes tüzelőanyagot azonnal magával ragadja. Az előmelegített és a már az első levegőrészecskékkel elegendő mennyiségben befújt tüzelőanyag elégése jókor kezdődik és nyomásnövekedés mellett megy végbe. Ugyanakkor, amikor a (7) csiga a (6) vezénylőtárcsa (18) pontját érinti, a (9) hajtócsiga a (8) vezénylőtárcsa (22) pontjába jut, és a tüzelőanyagszivattyút mű-