75850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép esztergaforgács és effélék aprítására

henger tengelyéhez képest és az ellenhenger, ill. a helytálló ellenágy megfelelő késeivel hegyes szögeket képeznek úgy, hogy tengelyirányú tolóhatás gyakoroltatik a forgácsra. Ez esetben a kések célszerűen nem mennek teljesen végig a hengerek egész hosszában, hanem megszakításokkal vannak elhelyezve, amelyek az esetleg a kések közt megtorlódó forgácscsomók kitérését teszik lehetővé. Ezek a megszakítások a szomszédos késsorokban célszerűen egymáshoz képest eltoltan vannak elrendelve. A forgácscsomók fölbontására az említett fogók használata esetén, ezeket a fogókat célszerűen a kések kivágásaiban rendezzük el és a kivágásokat az ellenhenger megfelelő késeinél, valamint a helytálló ellenágyaknál, úgy helyezzük el, hogy a fogók a henger, ill. az ellenágy testéig nyúlhatnak. A mellékelt rajzon a jelen új eljárás a foganatosítására alkalmas különféle gépeknek és ezek részleteinek kapcsán példaképen van ismertetve és pedig: az 1. ábra az itt használandó késhengerek egyikének távlati képe, a 2. ábra egy ilyen henger részleges hosszmetszete, a 3—6. ábrák a késhengerek csoportosításának három különböző módját föltüntető vázlatok, a 7. ábra az aprító gép egy további foganatosítási példájának függélyes metszete, a .8. ábra ugyanennek a gépnek vízszintes metszete, a 9. és 10. ábra ugyanezen gép további foganatosítási példáinak azonos föltüntetései és a 11—13. ábrák e gép részleteinek további foganatosítási lehetőségei. Az 1—6. ábrákon látható foganatosítási példánál az 1. henger kerületén,, a henger tengelyéhez képest ferdén haladó horgonyokkal van. ellátva, amelyekbe a kicserélhető (2) kések vannak betolva. A rajzolt foganatosítási'példánál ezek a kések váltakozva két, ill. három darabból vannak, amelyek (3) hézagok meghagyásával úgy vannak egymás mellé sorakoztatva, hogy az egyik késsornak (3) hézagaival a szomszédos késsornak mindig tömör részei fe-* küsznek szemközt. Az ellenhengernél, ill. az ellenágynál a kések az 1. ábrán pontozott vonalakkal jelzett módon, ellenkező ferdeséggel vannak elhelyezve úgy, hogy a hengereknek az (I) nyíl irányában végbemenő' relatív elmozgásakor az együttműködő késeknek nyíró hatásán kívül tolóhatás is gyakoroltatik a megmunkálandó anyagra a II. nyíl irányában, amely az anyagot folytonosan elvezeti a késdarabok előtt és ezzel megadja az anyagnak a lehetőséget arra, hogy akkor, ha eltömődés veszélye fenyeget, ezeken a hézagokon át kitérhessen. Azáltal, hogy a hézagok a késsorokban egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, a hosszú forgácsnak ama törekvését hogy a hengerekre föltekerődjék hatásosan meggátoljuk. Hogy a forgács fügévé maradását és az ebből származható eltömődéseket elkerüljük, a késdarabok, a megmunkálandó anyagnak eltolódási irányával ellenkező, végükön, 2. ábrán látható módon, ferdén le vannak metszve. Az így képződött ferde fölfutó fölületek vésőszerűen meg vannak élesítve. Ha az anyagnak a henger végén való kivezetésére nem helyezünk súlyt, akkor a hengerek késeinek nem kell egy irányban végigmenően haladniok. Az ismert nyílalakú fogakkal bíró fogaskerekek fogainak módjára lehetnek ekkor ezek a kések elrendezve, tehát tört vonalakat * képezhetnek. A 3. ábra vázlatosan tüntet föl egy normális módon együttműködő (a, b) hengerpárt. A 4. ábrán látható foganatosítási példánál egy harmadik, nagyobb átmérőjű (c) hengert is alkalmazunk, mely az első, (a, b) hengerpárnak egyik, (b) hengerével működik együtt. Ily módon a megmunkálandó anyagnak fokozatos szétaprítása történhetik. Az 5. ábra az (a) késhengernek egy, szintén késekkel fölszerelt