75850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép esztergaforgács és effélék aprítására

helytálló (d) pofával való együttműködését ábrázolja, amely pofa célszerűen a munkahely közelében lévő (e) pont körül kilenghetően van ágyazva, hogy a gépnek szájbőségét, azaz a dolgozó részeknek egymástól való távolságát stb. kényelmesen be lehessen állítani. Megfelelő módon egymáshoz képest beállíthatók lehetnek a hengerek a 3. és 4. ábrákon látható foganatosítási példáknál is. Az egymással együttműködő hengereknek forgási iránya valamennyi foganatosítási példánál egymással ellentétesnek van föltüntetve és pedig úgy, hogy a kések a megmunkálandó anyagnak bevezető helyén egymásfelé mozognak. A nyíró hatás létrehozásához szükséges relatív sebesség elérésére a kerületi sebességeknek ebben az esetben különbözőknek kell lenniök. A 6. ábrán föltüntetett építési módnak sajátszerűsége abból áll, hogy az anyagnak bevezetése az aránylag hosszúra méretezett és célszerűen csak az egyik oldalukon ágyazott hengereknek egyik végén történik. Erre a célra az. (f) beöntőtölcsér az (a, b) hengereknek baloldali vége fölött van elrendezve, míg a hengereknek jobboldali vége egészen szabad. A megmunkálandó anyag, amennyiben nem apríttatik azonnal szét és nem húll le a két henger közt, a hengereknek hosszában a nyíl irányában halad és így fokozátosan jut a késeknek hatáskörébe, anélkül,, hogy eltömődéstől kellene tartani. Ugyanezen úton az esetleges idegen testek, mint szegek, csavarok és egyéb durva fémdarabok is kitérhetnek és a hengereknek szabad végén külön fölfoghatók. Több hengernek a 4. ábra szerint való megfelelő összekapcsolásával a megmunkálandó anyagnak bármilyen kívánt finomsági foka elérhető anélkül, hogy — mint eddig — szükséges lenne több egyes •gépnek csoportjait fölállítani. Az esetlég kívánt további fölaprítás a gépnek kive- ' zeto végéhez csatlakozó külön fölaprító berendezéssel is végezhető, amint az" alább a 7. ábrán látható foganatosítási példának -ismertetése kapcsán le van írva. " Ennél a 7. ábrán föltüntetett foganatosítási példánál az (1) késhengerek célszerűen függélyesen vannak ágyazva és pedig egy (7) tokban, amelybe-a megmunkálandó anyagot az oldalt hozzá csatlakozó (8) tölcséren át, lényegileg a hengereknek •egész hosszában és pedig inkább sugárirányban vezetjük be. A rajzolt foganatosítási példánál két (1) késhenger van elrendezve, amelyek kerületükön szintén a hengereknek hosszirányához képest olyan ferdén haladó'késekkel vannak borítva, hogy a két hengernek kései az érintkezési helyeken hegyes szögeket képeznek egymássa!. A'.két (1) henger (9) fogaskerekek útján van egymással összekötve és úgy mozgattatik, hogy a (8) beöntőtölcsér felé fordított oldalukon azok egymástól távolodnak. A (7) toknak belseje csavarvonalszeriien haladó; szorosan az (1) hengereknek (2) késeivel szemközt, fekvő (5) bordákkal van borítva, amelyek a hengerek által körülvitt forgácsot lefelé továbbítják. Megfelelő meredek elhelyezéssel és éles szélekkel való kiképzéssel ezekkel az (5) bordákkal, a hengerek késeivel- együtt, vágó hatást is lehet gyakorolni az anyagra. A késhengereken, egyes helyeken," a késeknek megszakításainál e késeken túl messzire kinyúló fogszerü (4) fogok vaunak megerősítve. Ezek a fogók, mint a rajzon látható, közvetlenül a toknak faláig és az ellenhengereknek magját képező hengerekig érnek. Mozgási síkjukban ezeknek az (5) tokbordáknak alkalmas (6) áteresztő nyílásaik vannak. Épp így az ellenhengernek a körülforgáskor egy-egy (4) fogónak körzetébe kerülő kései is mozgási pályájukban (3) áttörésekkel kell hogy ellátva legyenek. A (4) fogók a forgácscsomókban való behatolásuk alkalmával megfogott forgácsot kivül a hengerek köré húzzák és a hátsó ^ldal felől a hengerek közé vezetik, mikor is, a hengereken elrendezett (2) késeknek a megfelelő