75673. lajstromszámú szabadalom • Mértéksorozat szögek mérésére és vizsgálására
szükségünk. A (9) fölfekvési felület a (10) mérőfölülettel ezen esetben (b3) kiegészítőszöggel bíró (a3) szöget zár be, ahol is a (b3) kiegészítöszögek ezen esetben is 60 illesztési darabból álló szériában S9°0' és 89" 59' között változnak; két-két illesztési darab között a különbség 1'. Ily módon a kívánt szögeket ezen percszéria és a 2. ábra szerinti fokszéria segélyével kapjuk meg. 126" 35'-nyi szöget például úgy ka-, punk, hogy a percszériából azt az illesztési darabot választjuk ki, melynek (b3) szöge 89" és 35', a fokszériából pedig azt az illesztési darabot, melynek (b2) szöge 37" úgy, hogy a (b3) és (b2) szögek öszszege a megkívánt szögmértéket adja, ha ezt a két illesztési darabot a fentemlített módon összerakjuk. Hogy a harmadik körnegyedbe eső (180" 270°-ig terjedő) szögeket kapjunk, a 4. és 5. ábrákban föltűntetett foganatosítási alakok szernti, kétfajta illeszétsi darab szériát alkalmazhatjuk. A 4. ábra szerinti illesztési darabnál, mely például 60 darabból álló percszériához tartozik, a (11) fölfekvési fölület a (12) mérőfölülettel (a4) szöget zár be, melynek (b4) kiegészítő szöge ebben a szériában 90" 0' és 90° 59' között változik. Az 5. ábra szerinti illesztési darabnál ellenben, mely egy például 85 illesztési darabból álló fokszériához tartozik a (13) fölfekvési fölület a (14) mérőfölülettel (a5) szöget zár be, melynek (b5) kiegészítő szöge 91 és 1 71° között változik. Megjegyzendő azonban. • htogy ebben az esetben nem juthatnak el 180"-ig, mert a (13) és (14) fölületek ek"kor összeesnének. Hogy a csúcsnak elegendő husvastagsága legyen a csucsszögnek legalább 5°-nak kell lennie. Például 223° 52'-os szöget úgy kaphatunk, hogy a percszériából oly illesztési darabot választunk ki, melynek (b4) pótszöge 90° 52' és ezt az. ismertetett módon a fokszériának azon illesztési darabjával rakjuk össze, melynek (b5) szöge 133°-ot tesz ki. Ha végül a negyedik körnegyedbe eső szögeket akarunk kapni,' akkor ínég egy 60 illesztési darabból álló percszériára van szükség, melynek egy darábja például a 6. ábrában van föltüntetve. Ezen foganatosítási alak szerint a (15) fölfekvési fölület a (16) mérőfölülettel (a6) szöget zár be, melynek (b6) kiegészítő szöge 170° 0' és 174° 59' között változik. A föntemlített okból ebben az esetben is csak krlb. 5u -al közelíthetjük meg a 180°-ot. Ez^n percszéria és az 5. ábra szerinti fokszéria segélyével tehát krbl. 350°-ig terjedő szöget kapunk. Így pld. 347" 55'-nyi szöget úgy kaphatunk, hogy a 6. ábra szerinti percseriából azt ai illesztési darabot választjuk ki, melynek (b6) kiegészítő- szöge 174® 55', míg az 5. ábra szerinti fokszériából azt az illesztési darabot, melynek (bö) kiegészítőszöge 173°. Mint a föntiekből kitűnik, mind a négy körnegyeden belüli szögmértékek számára való, az 1—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakok szerinti illesztési darabokból összeállított -teljes mértéksorozat, melynél minden egyes illesztési darab c>ák I egyetlenegy szömértéket alkot, aránylag nagyszámú illesztési darabot fog tartalmazni. A gyakorlatban azonban könnyű az illesztési darabok számának lényeges csökkentése anélkül, hogy az azokból kapható különböző szögmértékek számát korlátoznék. Első sorban a 4. ábra szerinti persezéria illesztési darabjait a 3. ábra szerinti illesztési darabokkal helyettesíthetjük vagy viszont, úgy hogy ezen két sorözai egyike elhagyható, minthogy az egyetlenegy közöttük fenálló különbség csak az, hogy az elsőnek összes (a4) szöge l°-kal kisebb, mint az utóbbinak (a3) szögei. Az illesztési darabok számának lényeges csökkentését azonban azáltal is elérhetjük, hogy minden egyes illesztési darabot kettőnél több sík felülettel látunk el, úgy hogy két vagy, esetleg több különböző szöget alkot. Így pld. az 1—6. ábrákban szemléltetett illesztési darabokat akként módosíthatjuk, hogy az (1, 4, 9) stb. felfekvési felületek alsó szegélyével határos
