75673. lajstromszámú szabadalom • Mértéksorozat szögek mérésére és vizsgálására
alsó felületeket mérőfelületek gyanánt képezzük ki és hogy a felfekvési felületekkel más szögeket zárnak be, mint a fölső mérőfelületeket. Ily módon a szükséges illesztési darabok száma felére . csökken. Minden egyes illesztési darab ekkor három sík felületet kap, de ezeknek csak egyike szolgál felfekvési felület gyanánt. Azonban minden egyes illesztési darabon két szemben fekvő felfekvési felületet is elrendezhetünk és ily módon még több különböző szöget kaphatunk, llyíajta illesztési darab példaképpen a 8. ábrában van szemléltetve. Ezen illesztési darab két egymással párhuzamos (17 és 18) felfekvési és két (19, 20) mérőfelülettel van ellátva, melyek a két föliekvési felülettel négy különböző nagyságú szöget zárnak be, úgy hog\ ez az illesztési darab négy különböze, oly illesztési darabot helyettesíthet, amilyen az 1—6. ábrákban van feltüntetve. Valamennyi fönt ismertetett foganatosítási alak szerinti illesztési darab csak párosával való összerakásra alkalmas, úgy hogy a megkívánt szögmértéket tellát két kiegészítő szög összege gyanánt kapjuk. A 9. és 10. ábrákban szemléltetett foganatosítási alaknál ellenben az illesztési darabok oly kombinációkban való összerakásra alkalmasak, melyek a megkívánt szögmérték létesítésére általában kettőnél több illesztési darabból állnak. Minden egyes illesztési darabnak körszektor alakja van és csupán két pontosan sík (21) és (22) felülettel van ellátva, melyek egymással bizonyos (a 10) szöget zárnak be (a kör középpontjánál), míg a szög csúcsával szemben álló felület hengerköpenyfelület részét alkotja, valamennyi ugyanazon mértéksorozathoz tartozó illesztési darab számára ugyanazzal 'a görbületi sugárral. A (21) és (22) felületek váltakozva felfekvési és mérőfelületek gyanánt szolgálnak, aszerint, hogy milyen helyet foglal el az illesztési darab a kombinációban, amennyiben csupán a kombináció két szélső illesztési darabjának kifelé fordított felületei alkotnak mérő felületet, míg valamennyi többi sík felület felfekvési felületet alkot. Az illesztési darabokat ezen esetben is a pontos összerakás megkönnyítésére oldalfelületeiken kiképezett (23) osztóvonalakkal látjuk el. Mint a 10. ábra mutatja, a kívánt (blO) szögmérték ebben az esetben egyenlő a 360° és valamennyi, a kombinációba bevont illesztési darab (alO) szögei összege közötti különbséggel. Miután a kombinációk ennél a foganatosítási alaknál általában kettőnél több illesztési darabból állnak, lehetővé válik a szériáknak oly módon való megválasztása, hogy a kívánt szögmértékeket aránylag csekély számú illesztési darabból állítsuk össze. Így pld. két percszériát rendezhetünk el melyeknek egyike 9 illesztési darabból áll; ezen darabok (alO) szöge 5° 1' és 5°, 9' között változik, ahol is a különbség két-két darab között 1', míg a második széria 5 illesztési darabból áll, melyeknek szögei 5U 10' és 5° 50' között változik, ahol is a különbség kétrkét darab között 10'. Két oly illesztési darab összerakásával tehát melyeknek egyike az egyik, másika a másik szériából van véve, 1' és 59' között minden tetszőleges percszámot kaphatunk. Emellett két fokszériát is elrendezünk, melyeknek egyike például 25 illesztési darabból áll: ezeknek (alO) szöge 5° és 29° között változik, ahol is két-két darab között 1° a különbség, míg a második széria (6) illesztési darabból áll, melyeknek szögei 30°-ig 180° között változnak, 30°-nyi különbséggel két-két darab között. Ezen négy sorozat segélyével,- melyek összesen 45 illesztési darabot ölelnek föl." 0° és 345° között minden tetszőleges (blO) szögmértéket kaphatunk. Miután a legkisebb illesztési darabok husvastagsága sem csökkenhet bizonyos méret alá, ebben az esetben sem juthatunk el egészen 360°-ig, ami azonban a gyakorlatban kevésbbé fontos. Ha például bl0=2° 5'-nyi szögmértéket akarunk * kapni, akkor a kombinációban résztvevő illesztési darabokat úgy kell megválasztani, hogy (alO)
