75673. lajstromszámú szabadalom • Mértéksorozat szögek mérésére és vizsgálására

A 7. ábra példaképen mutatja, hogy mily módon rakhatók össze ezek az illesztési darabok párosával. A 8. ábra oly illesztési darabot mutat, mely kettőnél több sík fölülettel van ellátva és több különböző szögmértéketalkot. A 9. és 10. ábrák oldal'— illetve fölülnézetben a szögmértéksorozat más foganatosítási alakjának több összerakott il lesztési darabját szemléltetik, ahol is minden egyes illesztési darab csupán egy, bizonyos szöget alkot. Az 1—6. ábrákban szemléltetett illesztési darabok csak két-két pontosan sík fölülettel vannak ellátva, melyek egymással bizonyos szöget zárnak be és az illesztési darabnak csak egyik sík fölülete van arra hivatva, hogy az illesztési darabok összerakásánál egy másik illesztési darab megfelelő sík fölületéhez fektessék és ahoz simuljon . A rövdség kedvéért az alábbiakban ezt a föliiletet vagy amennyiben több van, ezén fölületeket fölfekvési föliiletnek, minden egyes illesztési darab többi sík fölületét vagy fölületeit pedig mérőfölületnek fogjuk nevezni. Az 1. ábra oly illesztési darabot szemléltet, mely (1) fölfekvési fölülettel és (2) mérőfelülettel van ellátva Ez utóbbi (1) fölfekvési fölülettel (al) szöget zár be, melynek kiegészítő szöge (bl)-el van jelölVe. Az illesztési darab (1) fölfekvési fölülete két (3) osztóvonallal van ellátva, melyek az illesztési darabok pontos összerakását teszik lehetővé, amenynyiben összerakásnál pontosan egymással szembe kerülnek. A 2. ábrában szemléltetett illesztési darab ugyancsak (4) fölfekvési és (5) mérőfölülettel van ellátva, mely a (4) fölülettel (b2) kiegészítő szöget bezáró (a2) szöget alkot Az illesztési darabon az említett célból itt is két (6) osztóvonal van elrendezve. Ha ezen két példa szerinti illesztési darabokból szögmértéksorozatot akarunk előállítani, akkor a következő két szériát létesíthetjük. Az első széra például az 1. ábra szerinti (60) illesztési darabból áll, ahol is a széria különböző darabjainak (al) szögei oly nagyok, hogy a (b2) kiegészítő szögek, melyek a mérendő, vagy vizsgálandó szögek részeit fogják alkotni, 0°0 és 0°59' között váltakoznak, ahol is két-két illesztési darab között a különbség 1'. A második széria a 2. ábra szerinti (91) illesztési darabból áll, ahol is a különböző darabok (a2) szögeit oly nagyra választják, hogy a (b2) kiegészítő szögek 0U

és 90° között változnak: kétkét darab között a különbség 1°. Minden egyes illesztési darabot célszerűen a (bf) vagy (b2) kiegészitőszög értékével bályegzik le. Az illesztési darabok ezen két szériája segélyével már most lehetségessé válik 90°-ig terjedő, vagyis az első körnegyedben fekvő tetszőleges foknyi és percnyi szögek mérése, illetve vizsgálata.' Ha például 37" 48'-nyi szöget akarunk vizsgálni, akkor az első szériából (percszériából) azt az illesztési darabot választjuk ki, melynek (bl) kiegészítő szöge 48'-et tesz ki és a második szériából (a fokszériából) azt az illesztési darabot, melynek (b2) szöge 37°-ot tesz ki. Ezt követöleg ezt a két illesztési darabot (1) és (4) illesztési fölületeikkel egymásmellé fektetjük úgy, hogy a (3) és (6) osztóvonalok egymással szembe kerüljenek, amint ezt a 7. ábra mutatja. Egy mértéksorozathoz tartozó valamennyi illesztési darabot úgy kell a (3) és (6) osztóvonalakkal ellátnunk, hogy ezek a fölfekvési és a mérőfölület közötti szög csúcsától egyenlő távol legyenek. Hogy a két illesztési darabot egymáshoz képest elfoglalt helyzetében biztosan rögzíthessük, célszerűen a (8) szorítócsavarral-ellátott (7) tartóba helyezzük be őket. A (2) é's (5) mérőföliiletek közötti (bl+b2) szög alkotja már most a kívánt szögmértéket, vagyis 37° 48'-et Ha a második körnegyedbe eső (90°— 180°-ig terjedő) szögmértéket akarunk kapni, akkor a 3. ábra szerinti illesztési darabokból álló további szériára van