75259. lajstromszámú szabadalom • A visszalökés által önműködően töltő lőfegyver mozgó erővel és závárzathengerrel

szög függélyes hosszmetszetben van ábrázolva ; a , 13. ábra a fegyver .elölnézete-és?a • 14. ábra annak hátulnézete zárt állapotban.; a 15. ábra a. ztváízáthfngér és iitőszög e'áy rész!ctő' hosszmetszetben. ? A fegyver lényegében az (1) csőből, a (c) závárzathengerből és a (k) ágyból, áll, melynek üreges fogantyúja a tölténytárt fölveszi és az (a) billentyűt, valamdiít a (h) závárzatrQg.zítőt tartja (3. ,és 9. ábra). Az (1) cső (5. ábra) két (r) borda segélyével a (k) ágy mégfélelő hosSzhornyaiban van ye^tve, (3. és 4. ábra). A cső az ágyon' kis' darabon ide-oda tolható és az <fl) billentyűrúgó által állandóan előreszoríttatik. Ezen rúgó az (sl) vezetőrúdra van tolva és utóbbival együtt a cső egy kimart részében akként van ágyazva, hogy a cső vczetőföliiletét néni'éri túl. A rugó mellső vége a kimart rész mellső falára fékszik, míg hátsó végé az (sl) vezétőrúd pererhére támaszkodik, mely rúd az (a) billentyűre támaszkodik. A cső hátsó végén a középvonallal központosán á'(w) körhorony (2; és 5. ábra) van' bémarva, melynek hátsó fölüléte a zárásnál a závárzathenger négy (a 1) závárzatszeömlcsének (2. és. 8. ábra) támasztéka gyanánt szolgál. A (c) závárzathenger oly átmérővel bír, mint a cső hátsó vége; a závárzathenger mellső a. négy (al) szemölccsel ellátott fejével a cső végébe fogódzik, mely e célból megfelelő (wl) hosszhornyokkal (2. és 5. ábra) bír, míg hátul az ággyal mereven összekötött (rl) gyűrű véze'tj (1.,' 2„ 3. és 4. ábra). * Ezen gyűrű (bl) szára (4. ábra) a závárzathenger (n) hornyában (2. és 8. ábra) csúszik, mely akként van kiképezve, hogy a henger, visszafelé való mozgásánál ezen moigás' A

első részében egyszérsmint elforog és pedig baloldalra, '' Ezen forgás, minthogy a cső elfordulás nélkül mblzo^r vrsk'za;''a hééy (a 1) szemölcs; sé'gelyével a csövei öszekötött závárzathengernek a csőtől való kikapcsolását létesíti. A henger hosszfúratában ágyazott (s) ütőszög tányérja élői esavarfölülettel van ellátva (15. ábra), mely a hengerfurat végén levő megfelelő fölfekvőfölületre illik, az 1. ábrában ezen'görbe fölületek'egyszerűség kedvéért nincsenek föltüntétve. Minthogy az ütőszög két laposra reszelt Oldala, melyekkel az (rl) gyűrűben van vezetve (4. ábra) az ütőszög elfordulását megakadályozza, a závárzat kinyitásánál a hengernek kissé balra • való forgatása által az ütőszög a föntemlítert csavarfölületek következtében kissé visszaszoríttatik úgy, hogy a gyúszög a závárzathenger homlokfölülete mögé visszahúzódik és a fegyver nem süthető el addig, míg a závárzat nincs ismét teljesen betolva, amidőn ugyanis a két csavarföliUet ismét ösz-. szeillik. Az (0 ütőrúgj az ütőszögre akkén: hat, hogy az utóbbit előremozgatni tcr

ekszik. A könyökalakú (u) elcsattantó rúd (il. és 12. ábra) az (s) ütőszög egy átmenő hasirékába lazán van betolva és abban a (v) iíampó segélyével van rögzítve (11. és 12. ábra). Az ágyazás olyan, hogy az (u) rjd az (o) pont körül (1. ábra) az ütőszögben szabadon kissé elforoghat és fölső (v) része, melyre az (f> ütőfúgó fölfekszik (1. és 2. ábra), utóbbi által állandóan előreszoríttatik, tehát a mellső rész mindig rugalmasan lefelé szoríttatik. Kevéssel, mielőtt a' závárzathenger a kinyitásnál a csőtől elr válik, az ágy (hl) toldata (3. ábra) az elcsattantó rúd mellső végét az (f) rúgó hatása ellenében fölemeli és ezáltal az elcsattandó rúdon lévő' töltényvonóhorog a csőben lévő töltényhüvely pereméhez emelkedik úgy, hogy a hüvely a henger további vftszamozgásánál a csőből kihúzatik. A kilökést az (é) kilökő (1., 2., 3. és 10. ábra) végzi, mely az (m) tölténytár (6. ábra) (nl) csapján ül. A tölténytárzárnak az a célja, hogy a tölténytár legfölső töltényét a závárzathenger pályáján kívül