75259. lajstromszámú szabadalom • A visszalökés által önműködően töltő lőfegyver mozgó erővel és závárzathengerrel

tartód ihogyMW z£thenger.t; ellenjiypjnása .nin^g^a&an ,,ne ...akadályozza, ,.,. A-,töltény tárzfrN

, az^á^ybanj (b) závárzattar főtengely:. , által van i

tartva és, a, tölténytárzárt a . , henger visz-; szamozgásának utolsó részében a henger, (11) . szemölcs ; ijé,Jt

f

ábra) magával viszi úgy,, hogy .a :töltényt szabaddá teszi és az adogatórúgó; azt a henger pályájába emeli. Egyidejűleg-, a kiip^g is visszavitíitik, mely a, .mozgás utolsó részében az ágy egy sarkába ütközik, miáltal ; fölfelé . elfpjog és az üres [ töltényhüvelyt kilöki,.(2. ábra). , A tölténytárzár visszafelé való mozgásánál, annak hátsó vége az ágy végén lévő emelkedő íölület .folytán kissé fölemeltetik és a tölténytárzár (g) kampója a závárzathenger megfelelő kivágásába szoríttafik (2. ábra). A töltény tár zár tehái a hengerrel ismét előre csúszik és a kőkivetkező töltény fölé fekszik, míg az ágy emelkedő vezetékétől szabaddá lesz, amidőn hátsó vége ismét leesik és a závárzathengerből kikapcsolódik. A (h) závárzatrögzítő (3. és 9. ábra) nrra szolgál, hogy a csövet hátsó helyzetében rögzítse, ha a závárzathenger' az üres töltényhüvely kihúzására és új töltény betolására a csőtől külQn vissza- és előremozog. A závárzatrögzítő egy (h) kétkarú emeltyűből áll, mely a keresztülmenő (b) tengely körül forgatható. Ke\éssel a závárzathengernek a csőtől való •elválasztása előtt, a závárzatrögzítő, hátsó végén lévő (p) szemölcs^ mely a závárzathenger előretolt 'helyzetében utóbbinak (cl) kivágásába (8. ábra) nyúlik, ferde fölülnie által, melyre a henger visszafutásánál utóbbi (cl) kivágásának mellső végfölülete hat, leszoríttatik és ezáltal a (h) emeltyű mellső végén lévő (i) horog a cső pályájába emelkedik. A csőnek az (fl) rúgó általi előrelökésénél ennek (t) nyugasza (5. ábra) az (i), horogba ütközik (9. ábra) úgy, hogy a cső hátsó helyzetében (2. ábra) addig rögzíthetik, míg a závárzathenger a cső felé isftyjf&T wi'wi JMI mw^ W/ji te^^yTfJmggM^Mfíj) M mx km FA Woti mwt

Mkw^Mmá rnMhMW) láíte^?^^ OTW kapcsolatban .kell ienniökr

ha .a^;(i| horog a csövet elereszti, másrészt az (í) ^horognak már fölemelt helyzetben kell lennie, ha a závárzathenger (al) szemölcsei a csőtől telesen szabaddá tétettek. Ez azál(al van elérve, hogy az (n) horony (1., 2. és 8. ábra) egyenesvonalú része valami• veí rövidebb azon útnál, melyet a závárzathenger a csőtől elválasztva megtesz. Ezáltal a henger már kissé elforog, még mielőtt a csővel kapcsolatba jönne és így az (al) závárzatszemölcsök már a csó (w) körhornyába xogódznak, mielőtt még a henger és cső egyesítésénél, az (i) horog a csövet elereszti. A részek visszamozgásánál a mozgás megfordított értelmében megy végbe. A csőnek az ágybani előre és hátrafelé való mozgásának határolására és a fegyver biztosítására a (d) biztosítás (7. ábra) van elrendezve, melynek tengelye az egész ágyon keresztiii átnyúlik és mely két (dl) csapjával, melyek közül a hátsó egyidejűleg .elcsattantó csap gyanánt szolgál, a (k) ágyban van rögzítve (3. ábra). A tengely félig a cső pályájába nyúlik (9. ábra), mely megfelelő módon van kimarva; ezen kim arás (t) és (q) végfölületei (5. ábra) az ágyban való előre- és hátramozgást határolják. Ha a (d) biztosítéknak az ágy baloldalán kiálló fogantyúját (3. ábra) a bal oldalfölületen elrendezett két nyugasz közül az alsóba forgatjuk, akkor a biztosítótengely az 1. és 2. ábrabeli helyzetet veszi föl. Ha ezen helyzetnél az (a) bil-