75115. lajstromszámú szabadalom • Csappantó vagy kakaslobbantyú önműködő lőfegyverek számára

— 2 — Az (e) ker mint ütőrúgó, (f) kar pedig mint elhúzó- vagy billentyíi-rúgó szerepel s egyúttal a (b) billentyűre forgathatóan ráerősített (c) kakasfeszitőre is hatást gyakorol, míg (b) billentyű s (a) kakas (g) tokban forgathatóan vannak megerősítve. Ezen összeállítás általánosan ismeretes. Bár ezen részek működését is ismeretesnek kell föltételeznünk, mégis ismertetni fogjuk a lobbantyú elsütését az 1. ábrán mely alkalommal a hozzájáruló új alkatrészt még nem szükséges tekintetbe vennünk. Ha az I. ábrán (b) billentyűt visszafelé húzzuk, (c) kakasfeszítő az (a) kakas (h) orrát a 2. ábrán látható magasságra nyomja föl, mire a kakas föl van húzva ,s (e) rugalmas kar hatása következtében rögtön előrecsapódik a pontozott helyzetbe, ha az új (i) alkatrészt nem létezőnek tekintjük. A lövés után, mihelyt a billentyűt eleresztjük, & kakas ismét az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetet foglalja el. Az ilyen egymásután következő elsütések azonban a lövész ujját elfárasztják, mint már a bevezetésben fejtegettük, ellenben az 1. ábrán levő fegyvert biztosítottnak tekinthetjük, mivel a kakas ott nincs fölhúzva, hanem nyugalmi helyzetében van s a fegyver mégis rögtön elsüthető a (b) billentyű visszahúzása által. Hogy azonban, az első lövés elsütését kivéve, a többi lövések is könnyen ki legyenek süthetők, a kakasnak az elsőt követő minden lövés után önműködőlég kell megfeszülni. Ennek elérése végett a lobbantyúhoz még egy külön (i) elsütő-agancs van hozzátéve, mely (g) tokban a többi ismert részekhez hasonlóan forgathatólag van egy csapra erősítve s (k) kiszögeléssel bír, mely (m) rúgó nyomása következtébe^ az (a) kakas (1) nyugasza elé beugrik, mihelyt a kakas a lövés után a pontozott helyzetből (2. ábra) a záróhenger által hátralökve, visszapattan úgy, hogy (a) kakas fölhúzva marad s a 2. ábrán teljes vonalakkal megjelölt állást foglalja el. A záróhenger nincs az ábrákon láthatóvá téve, mivel eléggé ismeretes, hogy a záróhenger a (g) tok egy hosszanti furatában szokott elhelyezve lenni s önműködő lőfegyvereknél minden lövés után visszacsúszik a nyíl irányában (2. ábra) s egy zárórúgó ismét előretolja, a jelen esetben pedig (a) kakas az (i) agancs és (1) nyugasz hatása következtében fölhúzva marad. Ha most a tüzelést folytatni akarjuk, a (b) billentyű elhúzása által (2. ábra) (c) kakasfeszítőnyomást gyakorol az (i) agancs (n) kiszögelésére, minek ' következtében ezen (i) elhúzóagancs oly módon emelkedik föl, hogy (k) kiugrás (1) nyugaszból kiemelődik s (a) kakas lecsapódik. Azonban a záróhenger rögtön hátralöki s ismét visszataszítja mindaddig, míg (k) kiugrás (1) nyugasz előtt le nem csapódik. Azon esetben, ha nem akarjuk a tüzelést folytatni, a fegyvert nem szabad gondatlanul csak félretennünk, mivel a kakas (2. ábra) föl " van húzva. Hogy tehát előbb a fegyvert biztosított állapotba helyezhessük, az (i) elhúzóagancs oly módon van meghosszabbítva, hogy a fegyverből kinyúló (o) végéhez könynyen hozzá lehet férni. Ha ezen (o) nyúlványt fölfelé nyomjuk (2. ábra), akkor (k) kiszögelés kikapcsolódik (1) nyugaszból s ennek folytán (a) kakas az 1. ábrán föltüntett nyugalmi helyzetébe ugrik. Eközben (a) kakas nem csapódhatik le, mivel egyfelől (p) karja az (f) rúgó egy (q) kiugrásába ütközik, másfelől pedig, mivel ezen rúgó kissé könynyen enged, a kakas (h) nyúlványának (c) kakasfeszítőbe kell ütköznie (1. ábra). Ámbár az 1. ábrán a fegyver biztosított állapotban van, mivel a kakas a nyugalmi helyzetet foglalja el, a tüzelést azért bármely pillanatban tovább lehet folytatni, anélkül, hogy előbb a biztosítás megszüntetésére valamit kellene tennünk, mivel a (b) billentyűt egyszerűen csak visszahúzzuk; tehát csak az első lövés leadására kell nagyobb erőt kifejteni. Ha azonban az első lövés leadása nem nagyon sürgős, az (a) kakast a szokott módon, visszahúzás által is meg lehet feszíteni. Magától értetődik, hogy az (i) elhúzóagancsot n«m okvetlenül szükséges hátrafelé meghosszabbítani, hanem pl. az (i) agancs forgási tengelyétől előre vagy pedig lefelé az (r) sátorvasba is nyúlhat, mivel csakis arról van szó, hogy az (i) agancshoz kívülről is hozzá lehessen férni, azon célból, hogy a