74767. lajstromszámú szabadalom • Olajelégető mótorhz és effélékhez való lángzó

leg, változó terhelésnél, a tüzelőanyagfogyasztásra való tekintettel és az ennek megfelelő áramlási sebességnél, az elégésnek bizonyos mértékben ennek megfelelően változó fűtőhatása folytán bekövetkezik, előnyösen esetről-esetre úgy szabjuk meg, hogy a tüzelőanyag, az illető szerkezeti részek egyidejű, haszonnal járó hűtése mellett, a kivánt és esetről-esetre előnyös magasabb előmelegítési fokot érje el az említett kamrákon való átáramlása közben való hőfölvétel folytán kevéssel a résbe való kilépése előtt. Az elégetőlevegő előmelegítése célszerűen lehetőleg magasfokú,, legalább is azonban az éppen szóbanforgó tüzelőanyag elpárolgási hőfokgörbéjének megfelelő, mert eltekintve attól, hogy emelkedő hőfokkal a gázok diffúzió és lángragyuladási sebessége is nő, ami a keverékképződést és az elégést kedvezően befolyásolja, csak az elégetőlevegő elég magasfokú fölhevítésével érhető el a tüzelőanyag kielégítő gyorsaságú és nagyfokú elpárolgása és ezzel nagyértékű elégése. A szerkezeti elrendezést illetőleg megemlítendő, hogy a lángzó úgy vízszintes, mint függélyes helyzetben nyerhet alkalmazást és hogy a keverendő anyagok tetszőleges, a célnak megfelelő módon külön-külön vezethetők a szeleprészhez. így pl. lehet az előmelegített előégetőlevegőt, •a szeleprésen keresztül, a szokott módon befuvatni, míg az előmelegített folyékony tüzelőanyagot a szelepfészken, vagy a szeleptesten át fecskendezhetjük be, melyek megfelelően ki vannak vájva és köröskörül rendszerint egyenlő, rövid közökben lyukakkal vannak ellátva. A résbe belépő tüzelőanyagsugarakat szög alatt éri a résen keresztül az elégetőtérbe áramló levegő és azok szétporladva keverednek ezzel és elpárolognak, mire ez a keverék, az elégetőtérben lévő forró fáradtgázokon, vagy a közvetlenül a rés torkolata előtt álló lángon, 111. gyújtón, vagy egy időnként is külön befuvott gyújtólángon, meggyullad és fuvóláng gyanánt az elégetőtérbe hajtatik. Bizonyos körülmények közt esetleg előnyös a résben gyönge irányváltozásról is gondoskodni, mely függélyes helyzetű lángzónái, bizonyos körülmények közt, arra is szolgálhat, hogy csészét alkotva, a folyékony tüzelőanyag csöppjeit és összegyülemléseit lennt magába fogadja. A résbe torkoló olajlyukak belülről könnyen tisztogathatok. A lyukak továbbá üzemközben is folytonosan tisztántartatnak a tüzelőanyagnak bennük, megfelelően megválasztott szabad keresztmetszetük alapján, elég nagy fokon tartott áramlási sebessége folytán. Szükség esetén, sokféle berendezésnél (pl. ha a szeleptest tüzelőanyagbevezető és elosztótest gyanánt szolgál) a tüzelőanyagkamrát külön, egyszerű'tisztogató, ill. keresztüldöfőszerkezettel lehet ellátni, pl. egy rugalmasan, vagy másképen működő nyomóval, mely lenyomáskor, sugáralakú tartókon ülő rövid tűalakú töviseket nyom be belülről a tüzelőanyagot kieresztő lyukakba és azok esetleges tisztátlanságait és eldugulásait, belülről a résbe és onnan az elégetőtérbe tolja ki. A nyomó működtetőrúdja, ez esetben, központosán ül az üreges, tüzelőanyagbeveztőecső gyanánt szolgáló szeleporsóban, úgy, hogy az ilyen tisztogalóberendezés (főleg akkor, ha nem valamennyi lyukat döfünk egyszerre keresztül) minden időben, üzem közben is működtethető és a lyukak tetszőleges kereszlüldöfését engedi meg a tüzelőanyagbevezetés megszakítása nélkül. A vázolt elégetőmódszer gyakorlatilag ugyanazon hatásossággal használható már kezdettől fogva gázalakú tüzelőanyagoknál is. Ilyen tüzelőanyagok használatakor, aminők pl. a generátorgáz, torokgáz, világítógáz stb., ezeket szintén külön vezetjük a közös bevezetőszervhez és ezek is, hogy az esetleges megelőző veszélylyel járó, explosibilis keveredési lehetőségeket kizárjuk, csak kevéssel együttes meggyuiadásuk pillanata előtt, a szeleprésbe való belépésük közben jönnek egymással érintkezésbe és keveredésbe. A beeresztőszerv, ez esetben, vagy a folyékony tüzelőanyagokhoz való, fönt leírtakhoz hason-