74666. lajstromszámú szabadalom • Mótorikusan hajtott süllyesztési fék emelő gépek részére

5. ábrán a kormánykészülék vázlatosan van föltüntetve. Az (a) elektromotor a közönséges megállítóféknek kiképezett (bl) féktárcsán át hajtja a (c) tengelyt, melyre a (d) körömmel ellátott (b) hüvely van fölékelve. A (q) teher által megterhelt (p) dobbal kapcsolt (c) fogaskerék hajtására szolgáló (e) fogaskerék a (c) tengelyen lazán van elrendezve és az (f) ellenkörömmel van ellátva, mely a (b) hüvely (d) körmével kapcsolódásba juthat. Az (e) fogaskerék meghosszabbított agyára a (g) féktárcsa vart fölékelve, melyet az (i) súly és a (j) emelő által megfeszített (h) fékszalag vesz körül. Az (e) fogaskerék meghosszabbított agya ezenkívül az (m) csavarmenettel van ellátva, mellyel a megfelelő anyamenettel ellátott, a (c) tengelyre eltolhatóan fölékelt (n) hüvely kapcsolódik. A (g, h) fék egyrészt az egyik végén villaszerűén kiképezett (1) szögemelő segélyével, másrészt pedig az (r) fékmágnes által befolyásolható. Az (1) szögemelő forgástengelye külön van az állványban ágyazva és az emelő úgy van elrendezve, hogy a (j) fékemelőnek a forgásponton túl meghoszszabbított részét pl. lenyomja vagy szabaddá teszi. ' Az emelőszerkezet nyugalmi helyzetében nemcsak az ismert módon elektromo* san kormányzott (bl) megállítófék van lefékezve, hanem az (i) féksúly által a (g, h) siilyesztési fék is, miközben a (b) hüvely és (e) fogaskerék (d, f) körmei egymással nincsenek érintkezésben, hanem mindkettő középhelyzetét foglalja el (2. ábra). Ha már most az (a) motort az emelési skálán, pl. az 5. ábrán látható (3) nyíl értelmében bekapcsoljuk, akkor nemcsak a (bl) megállítófék, hanem azáltal, hogy az (a) motorral egyidejűleg az (r) fékmágnes is áramot kap, a (g, h) siilyesztési fék is oldatik és az (a) mótor a (c) tengelyt a 2. ábrán a (2) nyíllal jelzett emelési irányban forgatja. Eközben a (d. f) körmök bal felei egymással fölfekvésre jutnak és az (a) mótor a (q) terhet emeli. Ha a mozgást a kormánykészülék kézi forgatyújának a „0" helyzetbe való visszar forgatása által leállítjuk, nemcsak az (a) mótor, hanem — a (bl) megállítófék egyidejűleg történő beesése mellett — az (r) fékmágnes is árammentessé válik, ami által az (i) féksúly a (g, h) siilyesztési féket is meghúzza. Ha az (a) motort a siilyesztési irányban kapcsoljuk pl. azáltal, hogy a kormánykészülék kéziforgattyúját az 5. ábrán látható (4) nyíl értelmében forgatjuk, akkor a fékmágnessel vagy más ismert módon működtetett (bl) megállítófék oldatik, az (r) fékmágnes azonban a kormánykészülék (1, 2, 3 és 4) helyzeteiben áram nélküi és ennélfogva a (g, h) sülyesztési fék meghúzva marad. Ennélfogva a sülyesztési mozgás bevezetésénél, miközben az (a) mótor a 2. ábrán látható (1) nyíl értelmében forog, a (g) féktárcsa, a vele kapcsolt (e) fogaskerék és végeredményben a (q) teher még le van fékezve és eleinte csak a (c) tengely és a rája fölékelt (b) hüvely kezdenek forogni. A (c) tengelyre eltolhatóan fölékelt (n) hüvely a mozgás kezdetén még álló (e) fogaskerék által az (m) csavarmenet folytán meg van akadályozva abban, hogy a (c) tengely forgásában résztvegyen és utóbbin a csavarmenet hatásánál fogva a (g) féktárcsa felé tolódik. Ezen eltolódás következtében az (n) hüvely által befolyásolt (1) szögemelő saját tengelye körül elfordul és lenyomja a (j) fékemelő hátrafelé meghosszabbított (k) karját úgy, hogy a (j)-fékemelő olyképen fordul el, hogy a (g, h) sülyesztési féket oldja. Amint ezen oldás annyira haladt, hogy az (e) fogaskerék a teher behatása alatt a (e) tengelyhez képest előresiet, az (n) hüvely a csavarmenethatás folytán ellentétesen tolódik el, mint előbb, vagyis a (g) féktárcsától eltávolodik, míg az (1) szögemelő a (k) kart szabaddá teszi, az (i) féksúly a (g, h) féket meghúzza és ennélfogva a (q) teher lassúi. Amint ezen lassulás oly nagy, hogy az (e) fogaskerék lassabban forog, mint a (c) tengely, az (n) hüvely újból a lazítási irányban tolódik el stb. így tehát sülyesztéskor a sülyesztési