74617. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ütőmű főleg toronyórákhoz

kapcsoló emelője működteti az üzembe­helyezés, az ütőkalapács pedig az egyes ütések előidézése céljából. A mellékelt raj­zon ennek az ütőberendezésnek *sa!> ez a három, (i, k és 1) kontaktusrúgőja továbbá (h) litőmágnese és a negvedőrákaí ütő művének (t) gereblyéje vau föltüntetve. A főütőmű hajtása az (ai motor, a (b) végnélküli csavar és a (c) iitőműtengelyen ülő (d) csavarkerék segélyével történik. A (c) iitőműtengelyen ül azonkívül az (e; bütyköstárcsa, mely az (f) ütőemelöt mű­ködteti. F.z az emelő, az ütéskor a \g) vonórudat hozza mozgásba, mely (torony­órán, a harangszéknek a rajzon föl nem tüntetett kalapácsával van összekötve. A (d) kerék minden egyes körülforgásakor egy harangütés jön létre. A segédiitőmű (h) iitőmágnese és az (i, k, 1) kontaktusrugók közé, a főütőmü egy­idejű' működtetése céljából a találmány szerint ím, n, o) kontaktusrugók és (p) relais vannak beiktatva, mely utóbbi az (a) hajtómotort vezérlő (q) késleltető relais bekapcsolására szolgál. Az ütőmű (c) hajtótengelyén továbbá az (r) kapcsoló­kerék ül, mely az (n) kontaktusrúgót egy­szer az (o), máskor az (m) kontaktus­ríigóhoz szorítja. Nyugalmi állapotban zárva vannak az (m, n) kontaktusrugók, ütés közben ellenben az (n) kontaktusrúgó az ío) kontaktusrúgóhoz szoríttatik. A negyedórák ütésére való ütőmű beren­dezése azonos a most leírttal, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt még egy további (s) kontaktus van alkalmazva, melyet a ne­gyedórákat ütő mű (t) gereblyéje rendsze­rint zárva tart és mely csak addig van nyitva, ameddig a negyedórákat ütő mű ütéseket kell hogy végezzen. A (h) iitőműmágnes gerjedésekor az (i. k,) 111. az (1, k) kontaktusrúgópárok zárá­sával történik a (p) relais gerjedése is és pedig ezen áramkörben: a két (i, k) vagy (1, k) kontaktuspár egyike, (1) vezeték (s) kontaktus, melyet a negyedórákat ütő mű ít) gereblyéje zárva tart, (2) vezeték, (p) relais, (.3) vezeték, (m, n) kontaktusrúgó­pár, (4) vezeték, telep, (5) vezeték, (h) iitőműmágnes. A (p) relais gerjed és meg­húzza (pl ) fegyverzetét úgy, hogy ez az (u) kontaktust zárja. Ennek következ­ménye azután a (q) késleltető relais ger­jedése ebben az áramkörben: telep, (u) kontaktus, V) fegyverzet, (6, 9) vezeté­kek, (q) relais, (7. 8) vezetékek, telep. A (q) relais meghúzza (q') fegyverzetét és az (a) hajtómotort átkapcsolja a telepre: telep, (a) motor, (10) vezeték, a (q) relais (q') fegyverzete. (10 vezeték, telep. A mótor megindul és a főiitőmű működésbe jön. A találmány értelmében a főiitőmű nem kap minden egyes impulzust a segédütő­műtől, hanem a mótor most folytonosan jár és ennek megfelelően a főütőmű is foly­tonosan működésben marad és szabály­szerűen leadja ütéseit a pillanatnyi időnek megfelelően, amíg a segédiitőmű újból ki nem kapcsolja a motort. A segédütőmű a főütőmű ütéseinek számát szabályozza, általa azonban egyidejűleg úgy vezérelte­tik is, hogy a kettő szinchron módon jár le. Ez a következő módon történik: Az (e) bütyköstárcsával az (r) kapcsoló­kerék is elforog, mely ekkor a (v) kontak­tusemelőt működteti. Ez az emelő az (u) kontaktusrúgót egyszer az (m), máskor az (o) kontaktusrúgóhoz szorítja. Nyugalmi helyzetben az (m) és (n) kontaktusrugók zárva vannak. Mihelyt azonban az ütőmű működése megkezdődik, az (n) kontaktus­rúgó az (o) kontaktusrúgóra fekszik át. Ezáltal a (q) relais, a telepen, a (4) vezeté­ken, az (n, o) kontaktusrúgópáron, a (8) vezetéken, a (q) relaisen, a (7, 8) vezetéke­ken és a telepen át, mindaddig gerjedten maradt, amig a főütőmű leadta első ütését. Az (n, m) rúgópárnál a kontaktus megsza­kításának azonban ismét gz a következ­ménye, hogy a segédütőmű legközelebbi ütését csak akkor adhatja le, ha tényleg megtörtént a főütőmű ütése, mert addig nem jön létre áramkör a (h) ütőműmágnes részére az (n) rúgónak az (m) rúgóról való lekapcsolódása felytán. Ha most úgy állít­juk be a segédütőművet, hogy ez jóval gyorsabban végezné el ütéseit, mint a fő-

Next

/
Thumbnails
Contents