74450. lajstromszámú szabadalom • Fogaskereket gyaluló gép

csolja. Ezenfölül a (255, 254a) kúpkerékszegmensek (5. és 24. ábra) kevéssé elforgattatnak, minek folytán a (200) fékszalag utánengedtetik. A rudazat ezen helyzetét a (201) állítógyűrű biztosítja, mely alá a (202) kilincs (203) rugójának nyomása következtében becsappan, mihelyt a (196) rúd fölemeltetett. Eközben a (201) ütköző (5. és 6. ábra) a (68a) emelőtárcsa-tengelyen ülő (205) tárcsa felé egy kevéssé közelíttetik ugyan, azonban anélkül, hogy egyelőre a (206) bütyköt érintené. Ezen bütyök pályájába a (204) ütközőt csak a (207) rúd húzza, melyet az (E') dobbütyök a (208) emeltyű segélyével emel föl és pedig a (209) tengely és a (210) emeltyű útján (12. ábra.) Hogy a (204) ütköző az emelőtárcsa forgásának csak egészen határozott szakasza alatt eskessék, a (205) tárcsára egy elreteszelő szerkezet van alkalmazva. A (211) emeltyű ugyanis (5. ábra) a (68a)emelőtengely minden fordulatánál a (212) rúgóorsót (213) kilincsével egyszer mozgatja, mely a (204) ütközőt, mindenkori helyzete szerint, fogvatartja, vagy szabadon engedi. A (197) emeltyű, valamint a <214) toldatának említett forgása lehetővé teszi a (215) szögemeltyű forgását is; ezt a forgást a (216) rúgó hozza létre (2. ábra^, mely a (217) fogantyú tengelyén egy rúdazatra nyomást gyakorol, mely ezt a nyomást a (215) emeltyűre a (218) nyíl irányában (2. és 5. ábra) átviszi. A (215) ütköző tehát a gép tizembehelyezésére való, míg a (219) ütköző azt megállítja. Az 1. 5. és 6. ábrákból láthatjuk, hogy a (215) ütközőnek a (218) nyíl irányában való mozgása a gépre ugyanazt a hajtást fejti ki, mint a (187) ütköző emelése. A kézzel való megállításnál a (220) tengely a (221) nyíl irányában forgatandó (5. ábra), a (219) ütköző lesülyed és a (222) emeltyűre nyomást fejt ki, miáltal a (202) kis kilincs visszahúzatik. A <196) rúd rugójának nyomása alá kerül, a dörzskapcsolás kikapcsoltatik és ugyanezen pillanatban a (200) fékszalag megfeszül. A <223) emeltyű a (224) fogakapcsolást oldja (2. ábra), miáltal a (121) homlok- és kúpkerék (2. és 6. ábra) már csak lazán ül a tengelyén. Ekkor a (124) iktatóforgattyútárcsa (1. 2. és 5. ábra) beállítható, anélkül, hogy az emelőtárcsa forogna, tehát a kapcsolás időpontja a szerszám emelkedéséhez képest tets'zésszerint beállítható. A gyalulandó kerekek rendesen a (19) asztal egy tövisére kellően beállítva illesztetnek és csavaranya segélyével megerősíttetnek. 7. A működést egy munkamenet követése kapcsán ismertetjük. Mint a fentiekből láthatjuk, az asztal mozgásait a dob vezérli. Ennek megfelelően minden munkafolyamat számára a dobforgás egy meghatározott darabja van föntartva, mivel a dob a gép egy munkamenete alatt egy teljes fordulatot végez. Ezen munkamenet alatt a (19) asztal a következő mozgásokat végzi (lásd a 14. ábra szerinti vázlatot). I. 1/20 dobforgás (18") alatt az asztal viszszagördülése. II. 4/10 dobforgás (144') alatt az asztalnak a szerszám mentén való visszatolása (forgás nélkül). IIf. 1/20 dobforgás (18°) alatt visszagördülés. IV. 1/10 dobforgás (36") alatt az asztal gyors előregördülése. V. 4/10 dobforgás (144°) alatt az asztal fokozatos előregördülése. A föntiekben az „előre" szó alatt a gyalulási folyamat közben végzett mozgási irányt tehát a forgácsolás közbeni mozgásirányt értjük. Az I., II. és III. folyamatok a reverzálást képezik, a IV. folyamat a játék fölvételére szolgál és az V. folyamat a tulajdonképeni gyalulási folyamat. Dacára annak, hogy a föntiek szerint a gyalulási folyamat számára a dobfordúlatnak csak 4/10 része van föntartva, mégis a reverzálás és a játék fölvételére való idő csak kb. 1/10 része a gyalulási folyamatnak, mivel a négy első mozgás alatt a dob és az asztal sokkal nagyobb sebességgel mozog, mint a , gyalulási folyamat alatt. Ezen mozgások közül különben is elméletileg csak a második és ötödik szükségesek okvetlenül. Minthogy a munkadarab gyalulás közben egy fogosztással a fogasrúd alakjában kiképezett szerszám mentén legördült, a szerszám azonban nem