74380. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerekek ívalakú fogakkal, valamint eljárás és vágószerszám előállításukra

— 2 megfelelő fogoldala hasonló móclon alakíttatik ki. Miután ily módon a foghézagok ugyanazon oldalán fekvő összes fogoldalak kialakíttattak, a metsző szerszám egy másikkal helyetlesíttetik, melynek profilja az előbb említett szerszám profiljának megfordított képét mutatja és mely szerszám a fönt megadott módon az egyes foghézagok egymással szemben lévő fogoldalait alakítja ki. Minden további nélkül be lehet látni, hogv a foghézagoknak ily kettős értelemben megszakított kialakítása ép annyira időt rabló, mint költséges és ezenkívül a szükségelt beállítási- és index-berendezések által az előállításhoz szükséges gépek lényegesen bonyulalbbakká és drágábbakká válnak. Ezenkívül még ki kell emelni, hogy a foghézagoknak a teljes mélységig való kialakítása egy és ugyanazon munkafolyamatban a fogaskerékmunkadarab helyi fölmelegítését idézi elö, ami a fogaskerék végleges alakjára hátrányos lehet. Jelen találmány ívalakú fogakkal ellátott hengeres és kúpos fogaskerekekre vonatkozik és azt célozza, hogy ily kerekek előállítása egyszerüsbíttessék és előállításuk költsége csökkentessék, amennyiben jelen találmány értelmében az összes foghézagok kialakítása egyetlen egy, meg nem szakított munkafolyamatban, egy és ugyanazon vágószerszámmal eszközöltetik, mely az összes fogoldalakat folytonosan munkálja meg, ami által a kerékmunkadarab és a szerszám minden új foghézag metszésénél eddigi szükségelt átállítása és az egymással szemben lévő fogoldalak kialakításánál a vágószerszám kicserélése teljesen elesik. A foghézagok kialakítása teljes mélységükig nem egy és ugyanazon metszési folyamatban megy végbe, hanem a kerékmunkadarab ás a vágószerszám kölcsönös mozgása jelen találmány értelmében olyan, hogy a vágószerszámot arra birjuk, hogy lassankint a kerékmunkadarabba . úgyszólván belecsavarodjék, míg a foghézagok teljes mélysége el van érve. Ezáltal a kerékmunkadarab helyi fölmelegítései és ezáltal előállható alakváltozások teljesen elkerültetnek. . • Az előbb említett lényeges előnyök jelen találmány értelmében azáltal éretnek el, hogy a fogoldalaknak az osztóhengerrel, illetve az osztókúppal való metszési vonalai, egy síkba kifejtve, egyenlő irányú periodikus, célszerűen ciklikus görbék kongruens részeit képezik, míg a fogproíil közönséges, elméletileg helyes alakkal bir, pl. homlokkerekek számára evolvenstipusú és kúpkerekek számára oktoidtipusú. A találmány tárgya a mellékelt rajzokban van ábrázolva és pedig az 1. ábrán ívalakú fogakkal ellátott alkotó fogasrúd osztósíkja mentén vett metszet sémásan, a 2—23. ábrákon egy homlokkerék előállítása sémásan, a 24. ábrán a vágószerszám oldalnézete, a 25. ábrán ugyancsak fölülnézete, a 26. ábrán egy készre metszett homlokkerék távlati képe nagyobb léptékben, a 27. és 28. ábrákon ívalakú fogakkal bíró kúpkerekek két különböző alkotó kerekének osztósíkja mentén vett sémás metszetek; a 29. ábrán egy kúpkerék oldanézete, részben metszetben, a 30. ábrán megfelelő fölülnézet. Az 1. ábrán (K, L, M, N) jelzi az alkotó fogasrúd osztó síkját és föltételezzük, hogy ezen síkban a J—J vonalon egy (r) átmérőjű kör a (p) nyíl irányában gördül. Az említett gördülőkar középpontjától (R) távolságban lévő pont, pl. az (E) pont ez esetben meghosszabbított (kihúzott) (Z) cikloidot ír le, amelyből a (Zl) vonal a (K, L, M, N) osztósíkon egy részt képez. Ha az (R) átmérőjű kört egyenlő részek páros számára osztjuk, akkor az egymástól azonos távolságban lévő (A, B, C, D, stb.) pontok hosszabbított cikloidok kongruens (a—a, b—b, c—c, d—d, stb.) részeit írják le, mely részek egymáshoz képest a gördülőkör osztásának megfelelő darabbal vannak eltolva. Világos, hogy az (a—a, b—b, stb.) ívek helyzete a (K, L,