73927. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep

Megjelent 1919. évi május Sio 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78927. szám. Ve/l. OSZTÁLY.' Vezérlőszelep. KNORR BREMSE A. G. CÉG BERLIN-LICHTENBERGBEN. A bejelentés napja 1916 november hó 24-ike. Elsőbbsége 1916 május ho 19-ike. Áz úgynevezett fékgyorsítóknál, melyeknél a fővezeték légmentesítése kamrába történik, ez a kamra oly nagy, hogy a vezérlődugattyúnak fékhelyzetbe való átvezérlésénél a fékvezeték tartalmának tetemes részét veszi föl." Ez nem csupán gyorsfékezésnél ható fékgyorsítóknál van így, melyeknél előny a fékvézetéknek lehető gyors és teljes légmentesítése, hanem azoknál a fékgyorsítóknál is, melyek üzemfékezésnél lépnek működésbe. Ez utóbbiaknál a fékvezetéktartalomnak krlb. Ve—Via-ét veszi föl a kamra. A megfelelő vezetéknyomáscsökkenés biztosítására abban az esetben, ha az illető vonatba vezetékkocsik vannak beiktatva, ezeket is fékgyorsítókkal látják el. A vezetéklevegőnek ezen erős lecsapolása folytán a vezetékben uralkodó nyomás a -legkisebb üzemfékezésnél is legalább 1/3

atm.-val csökken, miáltal a legkisebb fékezési fokozat aránylag nagyon fölszáll. Ez nagy hátrányt jelenleg főleg enyhébb esésekben való meneteknél, mert ezekben a vonat a legkisebb fékezőhatás alkalmazásánál is megállhat.. Üzemfékezésre is szolgáló fékgyorsítók berendezésénél abból az elvből indultak ki, hogy minden egyes kocsinál bizonyos nagyobb légmennyiséget kell a vezetékről lecsapolni, hogy ezáltal a vezető helyéről a vezetékben létesített léghullámot növeljük és gyorsítsuk. Azonban kísérletek igazolták, hogy — eltekintve a vezetéklevegőnek a gyorsfékezésnél használatos, üzemfékezésnél azonban egyáltalában meg nem engedett nagymérvű lecsapolásától — oly kamrák elrendezése által, melyekbe a fővezeték légmentesítése történik, a léghullám nem gyorsul úgy, hogy pl. egy ilyfajta fékgyorsítókkal fölszerelt vonatnál a léghullám nem jut el gyorsabban a vonat végére, mintha az illető vezetékről valamennyi vezérszelep és fékgyorsító le van kapcsolva. A jelen találmány szerint már most nem a vezeték légmentesítésére használjuk föl az expanziós kamrákat, hanem csupán annak a zavaró befolyásnak kiküszöbölésére, melyet a vezérlőszelep vezérlődugattyúja által a fékezésnél kiszorított légmennyiség a vezetéken átsiető léghullámra kifejtene. A kamrát ennek megfelelően csak akkorára méretezzük, hogy a vezérlőszelep lökettérfogatát vagy ennél valamivel többet vehet föl. Ha valamely fékezés bevezetésénél az első fékkocsinak vezérdugattyúját a fékezőállásba átvezéreljük és ezáltal a dugattyúkamrát az expanziós kamrával kötjük össze, akkor a dugattyúkamra lökettérfogatát az