73564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges bőrnek előállítására

Megjelent 1919. évi április iió 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78564. szám. XI/a. OSZTÁLY Eljárás mesterséges bőrnek előállítására. NAESELIÜS NILS ERIK MÉRNÖK SALTSJÖ-NACKÁBAN. A bejelentés napja 1917 október hó 3-ika. A jelen találmány eljárás mesterséges bőrnek olcsó nyers anyagból való előállítására, mely bőr igen alkalmas a természetes vastag bőrnek pótlására és mely sokkal olcsóbb, mint a természetes bőr. Mesterséges bőrnek előállítására már igen sok eljárás hozatott javaslatba; így ajánlották már papírnak, szöveteknek vagy vattának alkalmas oldatokkal való impregnálását, ezen anyagrétegeknek a szükségelt vastagságú darabokká való sajtolását és ezen daraboknak cserzését. Az ekként előállított mesterséges bőr azonban inkább bír a nemeznek, mint a bőrnek tulajdonságaival; azonkívül a legtöbb esetben a bőrt képező egyes rétegeket kaucsukkal, guttaperchával vagy gumival kell összekötni, mely anyagok igen költségesek és nem igen alkalmasak lábbeliek előállítására, mert a lábat fölmelegítik, A jelen találmány szerint már most a mesterséges bőrt következőképpen állítjuk elő: Valamely enyvnek (pl. halenyvnek) oldatát, mely akár az oldószernek, akár az adalékoknak (pl. timsónak, krómsavnak) természete folytán azzal a tulajdonsággal bír, hogy egyedül megszáradása vagy megszáradása és a napfény behatásának való kitevése folytán néhány óra alatt oldhatlanná válik, száradó olajjal (pl. lenolajfirnisszel és — célszerűen, de nem szükségképpen — valamely puhító anyaggal (pl. glicerinnel, főzött sziruppal) és esetleg cserző, festő és keményítő anyagokkal keverjük. A megszáradás és esetleg a napfény hatásának való kitevés folytán oldhatlanná váló enyvoldat helyett oly enyvoldatot is lehet használni, mely nem bír ezzeL a tulajdonsággal, hacsak a száradó olajjal az oldatba oly anyagot is vezetünk be, mely a száradásnál az oldatot oldhatlanná teszi. Az oldatba egyrészt rostokat viszünk bele, melyeket lehetőleg egyenletesen osztunk el és melyek oly rövidek, hogy el nem nemezülhetnek és másrészt indifferens töltő anyagokat is ; az ekképen előállított masszát alkalmas sajtóban (kalanderben) összesajtoljuk, esetleg még egyszer cserezzük és végi e a terméknek célja szerint a megfelelő utánkezelésnek (pl. barkaképzésnek) vetjük alá. Az enyvoldat állhat glutinból, glutenből, caseinből, balatából, zellonból és más kötő anyagokból, melyeket vagy egymagukban, vagy egymással vagy más kötőanyagokkal (pl. vizahólyaggal, dexfrinnel, főzött sziruppal, vérrel, vízüveggel) vagy islandi mohából, rénzuzmóból, páfránból készült geléevel