73564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges bőrnek előállítására

- 2 — keverve alkalmazunk; az emiitett kötőanyagok azonban rendszerint csak kis kötőképességgel bírnak, amiért is azokat tetemesebb súlymennyiségben kell alkalmazni, melynek azonban nem szabad nagyobbnak lennie az oldatban jelenlévő kötőanyagoknak súlymennyiségénél. Száradó olaj gyanánt lenolajat és különösen minél régibb lenolajfirniszt használunk, még pedig célszerűen oly mennyiségben, melyet az enyvoldat maximálisan fölvenni képes. Ily száradó olaj a terméket azonban merevvé tenné, minek elkerülése céljából puhítóanyagokat, pl. glicerint vagy főzött szirupot adagolunk. Ezen anyagok helyett azonban manganfirniszt (mangansóval kevert zsíros száradó olaj.at) alkalmazhatunk, mely nemcsak puhítja az anyagot, hanem a már száraz keveréket tömörré és nehezen oldhatóvá teszi. A keveréknek növényi cserző anyagokkal való cserzésénél a keverék fekete lesz, ami azonban nem mindig kívánatos. A puhító anyagoknak adalékmennyisége a száradó olaj természetétől és a mesterséges bőrnek kívánt hajlékonyságától függ. Mesterséges talpbőrnek előállításánál a puhító anyagnak súlymennyisége, ha glicerint használunk puhító anyag gyanánt, az alkalmazott száradó olaj súlyának kbl. 30%-a Mivel a talpbőr gyanánt szolgáló mesterséges bőrnek szilárd, elhasználódásnak ellenálló és vízhatlan massából kell állania anélkül azonban, hogy kemény vagy merev legyen, ezt a mesterséges talpbőrt nem lehet akként előállítani, hogy valamely alátéten az említett enyvoldatoknak száradó olajjal kevert vastag rétegét helyezzük el vagy hogy több ily réteget az oldattal bekent vagy átitatott szövettel vagy egy másik alátéttel egyesítünk, mert az ily alátéten elrendezett vastag réteg épp oly könnyen lepattogzik, mint több, egymással egyesített impregnált vagy bekent réteg. Ily vastag mesterséges bőrnek előállításánál tehát másképen kell eljárni, ami a jelen találmány szerint akként történik, hogy az enyvoldatnak és száradóolajnak az előbb említett módon előállított keverékéhez annyi rostanyagot adagolunk, mint amennyit abban egyenletesen el lehet osztani. Mivel az ily egyenletes elosztás hosszú roátok alkalmazásánál nem lehetséges, a rostoknak oly rövideknek kell lenniök, hogy azok a maszszába való kevertetésük után ne nemezülhessenek el és ne képezhessenek csomókat, ami egyenetlen likacsos terméket adna. Történtek már kísérletek mesterséges bőrnek előállítására oly irányban, hogy hosszú növényi rostokat és hosszú állati szőröket valamely kötőanyaggal egyesítettek, amikor is azonban nem lehetett a rostokat egyenletesen elosztani és így a termék is rossz volt; ezenkívül az állati szőröket ezeknek előzetes csávázása nélkül nem lehet a kötőanyagokkal rögzíteni úgy, hogy azok csak lazán fekszenek a masszában. A találmány szerint ezért alkalmazunk rövid rostokat (sertéseknek, szarvasmarháknak és lovaknak szőrét), melyeket annál finomabbra aprítunk, minél inkább hajlanak azok a nemezülésre. Ily rövidre vágott rostokat a kötőanyagokhoz való adagolásuk előtt oly (csávázó) anyaggal kell kezelni, mely a rostoknak az enyvhez való tapadását megkönnyíti; különösen ha sörtéket vagy ehhez hasonló állati szőröket alkalmazunk (melyeket alkaliák vagy savak használata nélkül távolítunk el az állatokról), azokat célszerűen hígított alkalioldatban vagy sénsavban rövid ideig hevítjük vagy főzzük és aztán szárítjuk, amikor is azok erősen hozzátapadnak a kötőanyaghoz (enyvhez) úgy, hogy a termék, a mesterséges bőr, különösen a varratoknál és a szögezési széleken igen szívós és tartós lesz. Az említett rostokon kívül még igen rövidre vágott kócot, ráspolt fát és hasonló anyagokat alkalmazhatunk. A rostoknak a száradó olajjal és esetleg egy puhító, festő, cserző és keményítő anyaggal kevert enyvoldathozjvaló adagolásánál ezen oldatnak célszerűen forrónak, de nem 100° C-on túli hőmérsékletűnek kell lennie, amikor is az oldathoz töltő anyagokat, mint falisztet, porított anyagot, smirgelt, zsirlát, asbestet, horzsakövet, bőrt, lakkot, keratint stb. adagolunk oly mennyiségben, hogy a massza megfelelő keménységűvé lesz. A ke-