73539. lajstromszámú szabadalom • Kenőanyagpótlék és eljárás annak előállítására
Megjelent 1919. évi április lió 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 735B9. szám. Xl/g OSZTÁLY. Kenőanyagpótlék és eljárás előállítására. OESTERREICHISCH-UNGARISCHE ZELL-ÖLE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 junius hó 1-ike. Az iparban csapágyak vagy effélék csúszófölületeinek kenésére általában ásványi olajokat, zsíros olajokat vagy állati zsírokat használnak. Ezek a kivétel nélkül lángra lobbantható, éghető anyagok közgazdasági szempontból többek között nagy fűtőértékük folytán (pl. olajtüzelések égőanyaga, olajmótorok üzemanyaga gyanánt használva) igen értékes nyersanyagokat képeznek úgy, hogy kenési célokr a való alkalmazásuk nem indokolt és pedig annál kevésbé, mert az ásványi olajok nagyrészt külföldi eredetűek. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi, hogy az iparban előforduló legtöbb esetben ezen éghető olajok használatát mellőzhetővé té gyük és ezen olajokat olaj-és zsírmentes, nem égő^ különleges összeállítású, olcsó ^oldttokkai-lielyettesítsük. A szóbanforgó kenőanyagok az iparban mindenütt alkalmazhatók, ahol csúszó géprészek kenéséről vagy hűtéséről vagy fúró-, illetve esztergályosmunkákról, por lekötéséről vagy effélékről van szó. Kísérleteinkkel megállapítottuk, hogyjLSfírves anyagoknak (szénhidrátoknak és effélék•^íekJ^S" fémvegyületeknek (klórmagnéziumnak) vízben való föloldása által be nem száradó, olajhoz hasonló, nyúlós oldatokat kapunt, melyek viskozitásuk, megterhelhetőségük és folyadékállóságuk tekintetében a kereskedelemben előforduló kenőolajokkal és kenőzsírokkal egyenértékűek és melyek viskozitása a koncentráció megválasztása által kisebb vagy nagyobb csapágyterheléseknek megfelelően tetszés szerint szabályozható. Az oldatba vitt szerves anyag (pl. dextrin) főkép az új folyékony vagy konzisztens kenőanyag viskozitását és megterhelhetőségét szabályozza. Az oldatba vitt szervetlen vagy szerves fémsók (pl. klórmagnézium, mangánklorür, klórkálcium vagy effélék, illetve kálciumacetát és más szerves fém vegyületek) saját viskozitásukon kívül nagyobb koncentrációk esetében nedvesíthetőség, sikamlósság stb. tekintetében olajszerű jelleggel rendelkeznek és ezen tulajdonságot a szerves töltőanyagok által megterhelhetővé és szívóssá tett vizes oldatokra is átviszik. A találmány értelmében a mesterséges olajok előállításához főképen higroszkopos, szétfolyó fémvegyületeket használunk, aminek fontos következménye abban áll, hogy ezen vegyületeket a dextrin, cellulóza, sacharátok stb. önmagukban igen gyorsan beszáradó, viskozus vizes oldataihoz adva, gyakorlatilag számbavehető elpárolgás és beszáradás ép oly kevéssé lép föl, mint a valódi olájoknál
