73474. lajstromszámú szabadalom • Lökéstompító golyós csapágy járművek kerekei részére
• Megjelent 1919. évi április hó 299-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73474. szám. XX/a. OSZTÁLY. Lökéstompító golyós csapágy járművek kerekeihez. ŐRGRÓF PALLAVICIN1 BÉLA MAGÁNZÓ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 március hó 23-ika. A lökések fölemésztésére a járműveknél a legkülönbözőbb javaslatokat tették, amelyek legtöbbje abból indul ki, hogy a lökések ellen, ezek földolgozására és fölemésztésére rugó alkalmaztassák. Egyrészt azonban a rugók kimerülése, másrészt azoknál előállható törés veszélyére ezek alkalmazásában igen nagy akadály, nem is szólva a rugók nagy beszerzési költségeiről, ugyanily módon drágák a folyékony vagy gáznemű fékező médiummal működő lökéshárítók is és azonkívül ezek alkalmazása a jármű keretének kiképzése miatt sokszor nehézségekbe ütközik. Jelen találmány az egész lökésliárítás műveletét a kerék és a járműtengely között beiktatott golyós csapágyban helyezi el és a kitűzött célt eléri azáltal, hogy a tengelycsapot körülvevő golyókoszorúi egy második, ehhez excentrikusan álló golyókoszorú zárja körül, a tengelycsap egy ágyban fekszik, mely a külső golyókoszorun belül szabad mozgást végezhet, miközben a tengelycsap hullám, illetőleg körmozgást végez a külső golyókoszorú középpontja körül. Hangsúlyozni kell-e, hogy a találmány nem magában a második golyókoszorú alkalmazásában van, hanem a két golyókoszorú excentrikus elrendezésében, avagy egy megfelelően kivitelezett szabadon mozgó excenter alkalmazásában, mely a keréktengely és a kerékagy között van elhelyezve, amiáltal a kívánt hatás érhető el egyszerű eszközökkel. A berendezés egyaránt alkalmas szabadon futó és hajtott kerekekre is, de utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a hajtás gátlása nélkül a golyós csapágy részei ama mozgásokat is végezzék, melyek a lökések fölemésztéséhez szükségesek, ami egy megfelelő mozgékony kapcsolat mellett minden nehézség nélkül elérhető. A csatolt rajz a találmány tárgyának különféle példakénti kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra nézetben, a 2. ábra metszetben mutat egy kiviteli formát szabadonfutó (előli) keréknél, a jármű nyugodt terhelése mellett, a 3. ábra az 1. ábrához hasonló ábrázolásban mutatja a részeket ellenkező állásban, melyet azok egy lökés hatása alatt foglalnak el. A 4. ábra az 5. ábra nézete jobbról. Az 5. ábra egy metszetett ábrázol. A 6. ábra az 5. ábra nézete, balról, egy másik kiviteli formával, melynél a mozgás a hajtott tengelyről az ezen ülő kerékre yitetik át. A
